A nemzetközi jog összeomlása
Az egypólusú hatalommegosztás aláássa a "szuverén egyenlőség" elvét is, mivel az
államok nem korlátozzák magukat. A hatalmi egyensúly hiányában a Nyugat a szuverén
egyenlőtlenség szabályait támogatja. A liberális értékek előmozdításának álcája alatt a
NATO-országok igényt tartottak arra az előjogra, hogy beavatkozzanak más államok
belügyeibe, kormányokat döntsenek meg, megszálljanak és megváltoztassák a határokat.
A NATO 1999-es jugoszláviai inváziója során a humanitarizmust arra használták, hogy a
legitimitást elválasszák a jogszerűségtől. Ezt követően vita alakult ki, amely a nemzetközi jog
alóli kivételt követelt, mivel a liberális demokráciákat nem szabadna korlátozniuk az autoriter
államoknak. Annak ellenére, hogy a blokk tagságának legalább 20%-át még az amerikai állam
által finanszírozott "Freedom House" civil szervezet sem minősíti annak.
A "demokráciák szövetségét" az ENSZ alternatív hatóságaként szorgalmazták az iraki illegális
invázió legitimálása érdekében, amelyet aztán "A demokrácia koncertjeként" vagy
"Demokráciák Ligájaként" fogalmaztak újra. Ezekből az elképzelésekből alakult ki a
"szabályokon alapuló nemzetközi rend", mint a nemzetközi jog alternatívája.
A NATO magáénak vallja a liberális értékeket és így a jogot és a "felelősséget", hogy saját
magának kivételt képezzen a nemzetközi jog alól.
A nemzetközi gazdasági rendszer összeomlása
A liberális nemzetközi gazdasági rendszerek akkor alakulnak ki, amikor a hatalom koncentrálódik,
mint például Nagy-Britannia alatt a 19. században és az USA alatt a 20. században. A
gazdasági hegemón hatalomnak érdeke, hogy kiszámíthatóságot és bizalmat alakítson ki
az irányítása alatt álló nemzetközi gazdasági rendszer számára.