A rendszer azonban széttöredezik, ha nem tud alkalmazkodni a többpólusú hatalommegosztás
kialakulásához. A relatív hanyatlásban lévő gazdasági hegemón inkább a rendszer feletti
adminisztratív ellenőrzését fogja felhasználni a felemelkedő riválisok gyengítésére. Az ezt követő
összeomlás felbomlasztja a bizalmat és alternatívák iránti igényt teremt.
Az USA és az EU fenntarthatatlan eladósodása fokozatosan meggyengítette a dollárba és
az euróba vetett bizalmat, míg Irán, Szíria, Venezuela és Afganisztán vagyonának
lefoglalása aláássa a bizalmat az egész nyugat-központú nemzetközi pénzügyi rendszer
iránt.
Az olyan riválisok, mint Oroszország és Kína megfékezése a közlekedési folyosók
militarizálását eredményezi, míg a vonakodás Kína megfelelő befogadásától az IMF-ben arra
ösztönözte Pekinget, hogy párhuzamos intézményeket indítson, például az Ázsiai
Infrastrukturális Beruházási Bankot (AIIB). Trump elnök Kína elleni gazdasági háborúja,
amely Biden alatt folytatódott, gyengítette az amerikai technológiák és ipari termékek
megbízható szállítása iránti bizalmat. A válasz a nagyobb technológiai szuverenitás
kialakítása és a kínálat átszervezése volt az USA-tól távolabb.
Az Oroszország ellen indított nagyszabású szankciók a világ többi részét is érintik
energiaválság, élelmiszerhiány, infláció és általános gazdasági instabilitás
formájában. Az orosz központi bank pénzeszközeit befagyasztották és az EU azt tárgyalja,
hogy véglegesen elkobozzák azokat, ami a történelem legnagyobb bankrablása lehet. A
jogállamiságot is felfüggesztették, mivel az orosz kormánnyal való kapcsolattartással vádolt
személyek vagyonát lefoglalták, minden tisztességes eljárás nélkül. Az orosz energiát a
teljes betiltására irányuló törekvés arra kényszeríti, hogy minden energiaexportját keletre
irányítsa át. Moszkvát felfüggesztették az állítólag "politikamentes" SWIFT fizetési
üzenetküldő rendszerből, és a kalinyingrádi exklávét részleges blokád alá helyezték.
Azokat az országokat, amelyek nem tartják be a Nyugat egyoldalú szankcióit,
gazdasági kényszerrel fenyegetik. Valószínűleg Kína lesz a következő a sorban, mivel
Washington lelkesen támogatja a világ mesterséges felosztásának ötletét két tömbre, egy
állítólagos demokratikus tömbre és egy autoriter tömbre.
A múlt szabályai ma már nem léteznek és a gazdasági függőség elviselhetetlen
kockázatokkal jár. Egyszerűen fogalmazva, nagy szükség van alternatív intézményekre,
amelyek elősegíthetik a gazdasági fellendülést és a pragmatikus együttműködést. Keleten
olyan gazdasági óriások emelkednek fel, amelyek magabiztosabbak és eltökéltebbek a
bizalmat érdemlő nemzetközi gazdasági rendszerek kiépítésében.
Eurázsiai nemzetközi intézmények
Oroszország többé már nem törekszik egy Lisszabontól Vlagyivosztokig tartó Nagy-
Európára, amelyben Oroszország táplálja a kontinenst és természeti erőforrásokat szállít
az európai ipar számára, cserébe pedig nyugati technológiákat és ipari termékeket
importál. A Nagyobb Eurázsiai Partnerség már nem csupán a gazdasági összeköttetések
diverzifikálásának eszköze, hanem a Nyugattól való teljes gazdasági elválás