Később a mérőállomás tetején állva Keith Larson azt magyarázza, hogy a
nagy változások a nyolcvanas évek végén kezdődtek el. Aztán már minden
gyorsan ment. Nagyon gyorsan.
- Itt északon, az északi sarkkörön túl a hó, a jég és a gleccserek lassító
hatással voltak a folyamatra. De ahogy megkezdődött az igazán
nagymértékű olvadás, akkor viszont már minden felgyorsult.
Keith amerikai, de jelenleg egész évben Abiskóban lakik, a világ
legrégibb ma is működő kutatóállomásán. Akkor hozták létre, amikor az itt
talált vasérc elszállításához megépítették a vasutat (Malmbanan). Jelenleg
egy egyedülálló projekt folyik itt, pontosan megismételnek egy száz évvel
korábban elvégzett kutatást. A Nuolja-hegy lejtőjének növényzetét
tanulmányozzák pontosan azon a területen, ahol száz évvel korábban is.
És bár még messze vannak a kutatási eredmények végleges
kiértékelésétől, máris látszódnak az óriási különbségek. Van, ami szabad
szemmel is. - Mindaz, ami itt történt, természetesen követi a világon lezajló
tendenciákat. A hőmérséklet növekszik, s a különbség a pólusok közelében
a legnagyobb. A hegyoldalakon egyre feljebb kúszik a fahatár, és efölött a
bokrok sávja, így egyre szűkül az alpesi övezet. Ugyanis ahogy növekszik a
hőmérséklet, a fák és a bokrok megjelennek egyre magasabban, egyre
északabbra is, ahol addig túl hideg volt számukra.
A kutatóállomás és a hegycsúcsok között megint eldübörög egy
kilométer hosszú ércszállító vonat. - Itt, Abiskóban olyannyira meglátszódik az éghajlatváltozás hatása, mint
a világon kevés helyen. Itt még az is egyértelműen látja mindezt, akinek
egyáltalán nincs tapasztalata abban, hogyan kell vizsgálni az ilyen típusú
változásokat. Mert vegyük csak a bokrok övezetét, amely itt a hegyoldalon
négyszer nagyobb most, mint száz évvel ezelőtt.
Keith Larson azt magyarázza, hogy a legnagyobb problémát az jelenti,
hogy csökken az alpesi zóna. Aminek egyenes következménye, hogy az ott
élő fajokat kiszorítják más állatok, ízeltlábúak és növények, amelyek
követik a hegyoldalakon a fák térnyerését. A korábbi fajoknak egyre feljebb