KILENCVENKETTEDIK JELENET
Korlátlan növekedés egy korlátozott bolygón
A dinoszauruszok kétszázmillió évig éltek itt a földön, és ez is csak egy
rövid időszak, ha a föld 4,6 milliárd éves történetét nézzük.
Mi, emberek csak kétszázezer éve létezünk. De már eljutottunk odáig,
hogy plüssállatokat készítünk a több mint hatvanmillió évvel ezelőtt kihalt
hüllők mintájára. Plüssállatokat, amelyeket Kínában gyártanak, és
körbehajózzák velük az egész földet, hogy aztán eladják annak, akinek van
rá pénze.
Mert nincs rá mindenkinek pénze.
Sokaknak van, napról napra többen leszünk, és ehhez források is
kellenek.
A források viszont nem bővülnek.
Létezik egy határ, hogy mit lehet kihozni egy évről évre jobban
elhasználódott földgolyóból.
Ezen források egyike szédületes sebességgel fogy, és ezért többek között
a kirakatban lévő plüssdinoszaurusz is felelős.
Mindannyian felelősek vagyunk.
De persze nem mindenki egyformán.
A világ lakosainak leggazdagabb tíz százaléka felelős az üvegházhatású
gázok kibocsátásának a feléért, és ezek a gázok most folyamatosan
elhasználják az egyik legfontosabb természeti kincsünket: a számunkra
megfelelően kiegyensúlyozott és jól működő légkört.
Ha ez a gázkibocsátás a jelenlegi ütemben folyik tovább, akkor
hamarosan kiapasztjuk ezt a természeti kincset, és az a tény, hogy közülünk
ennyire kevesen vannak ennek tudatában, feltehetően a Homo sapiens
valaha volt legnagyobb kudarca.