SZÁZKETTEDIK JELENET
Egy lépés hátra
Egyre többen csatlakoznak Gretához az Országház előtt. Gyerekek,
felnőttek, tanárok, nyugdíjasok.
Anders Hellberg fényképész minden nap ott van. Felvételeket készít, és
felteszi a képeket a világhálóra, hogy mindenki felhasználhassa. Egyetlen
árva koronát sem kér érte.
- Bárki szabadon felhasználhatja a képeket. Én ezzel akarok segíteni.
Egyik nap egy egész alsó tagozatos osztály vonul oda. Ők is beszélni
akarnak Gretával, de ez már kicsit sok neki. Így egy kis időre visszavonul.
Kisebb pánik uralkodik el rajta.
Félrehúzódik és elsírja magát.
Nem tehet ellene semmit.
Hamarosan megnyugszik, visszamegy és üdvözli a gyerekeket.
Később elmondja, hogy sokszor nehezére esik gyerekekkel beszélgetni,
mert olyan rossz emlékei vannak. - Soha nem találkoztam olyan gyerekcsoporttal, amely ne lett volna
gonosz. És bárhova kerültem is, mindenütt szekáltak, mert más vagyok.
Nem könnyű három héten át napi hét órát ülni az Országház előtt.
Sokan jönnek oda, beszélni akarnak vele.
Leginkább barátságos emberek, akik azért mennek oda hozzá, hogy
támogatásukról biztosítsák, vagy hogy megmondják neki, hogy
megértették, mit akar mondani. Naponta többször jön oda valaki, hogy
elmondja, úgy döntött, hogy nem repül többet, leállítja az autóját vagy
mostantól kezdve vegán lesz.
Ez egy pozitív értelemben vett lehengerlő élmény, hogy ilyen rövid idő
alatt ilyen sok emberre tudott hatni.