a napon egy egész nap áll a rendelkezésünkre, úgyhogy Svante és én úgy
tervezzük, hogy nem adjuk meg magunkat.
Két órakor lépünk ki a lakásból, hogy kimenjünk az állomásra és
felszálljunk az Antwerpenbe tartó vonatra.
Beata lábán továbbra sincs zokni, mezítláb bújt a cipőjébe. Elégedetten
lógázza a lábát a vonat ülésén.
A párbajnak vége, Beata került ki belőle győztesen.
- Astrid Lindgren Lottája hozzád képest Mahatma Gandhi – mondja neki
Svante nevetve.
Beata a legcsintalanabb mosolyával néz ránk, és mint ilyenkor mindig,
tökéletesen ellenállhatatlan. Az ember elolvad.
És ő végtelenül elégedett.
Mert elmegyünk az állatkertbe.