Oded Galor - Az emberiség utazása

és a Római Birodalomban, az iszlám kalifátusokban és a középkori Kínában
egyaránt ez történt. A technológiai fejlődés szerte a világon új eszközöket és új
termelési módszereket eredményezett, ami egy időre emelte ugyan az
életszínvonalat, de ez az emelkedés minden esetben rövid életűnek bizonyult.
Elkerülhetetlen volt azonban, hogy a technológiai fejlődés a történelem során
mindvégig gyorsuljon, és végül a fejlődés üteme fordulóponthoz érkezett. Az
Európa egyik északi szegletében kirobbant ipari forradalom újításai a 18. és a 19.
században már olyan nagy tempóban követték egymást, hogy ennek
következtében hirtelen egy különleges erőforrás iránt nőtt meg a kereslet: olyan
szaktudásra és képességre volt szükség, amelyek segítségével a munkások el
tudnak boldogulni abban a technológiai környezetben, amely nem egyszerűen
csak új volt, de folyamatosan változott is. A szülők pedig, hogy gyermekeiket
kellőképpen felkészítsék egy ilyen világ kihívásaira, egyre fontosabbnak tartották,
hogy megfelelő iskolákba járassák őket, ami viszont azt jelentette, hogy kevesebb
gyermeket vállalhattak. A születéskor várható átlagos élettartam emelkedése,
valamint a gyermekhalandóság visszaesése együtt növelte azt az időtartamot,
amely alatt az iskolázottságba befektetett források várhatóan sokszorosan
megtérülhettek, és ez további löketet adott a humántőke fejlesztésének, illetve a
termékenység csökkenésének. Időközben a nemek közti jövedelemkülönbség is
csökkent, és ez a nő keresetkiesése miatt növelte a gyermeknevelés közvetett
költségeit, ami pedig még vonzóbbá tette a kisebb létszámú családokat. Ezen erők
együttesen indították el a demográfiai átmenetet, mivel a gazdasági növekedés és
a termékenységi ráta csökkenése folyamatosan egymást erősítette.
A termékenység ezen drámai csökkenése kiszabadította a fejlődési folyamatot
a népességnövekedés ellensúlyozó hatása alól, és a technológiai fejlődés immár
nemcsak átmeneti jelleggel, hanem hosszú távon is képes volt emelni az
életszínvonalat. A jobb minőségű munkaerőnek, valamint a humántőkébe történő
intenzívebb befektetésnek köszönhetően a technológiai fejlődés tovább gyorsult,
ami tovább emelte az életszínvonalat, és az egy főre eső jövedelem folyamatosan
növekedett. Az emberiség fázisátalakuláson ment keresztül. És ahogy a neolitikus
forradalom a termékeny félhold régiójában és a Jangce folyó környékén lévő egy-
egy településből kiindulva átterjedt más régiókra, úgy az ipari forradalom és a
demográfiai átmenet is Európából indulva a 20. század folyamán végigsöpört az
egész világon, és ahová csak elért, mindenütt jólétet hozott az ott élő embereknek.
Az utóbbi kétszáz év tehát forradalmi időszak volt: az életszínvonal soha nem
látott mértékben emelkedett az egész bolygón. Az egy főre eső jövedelem
világviszonylatban a tizennégyszeresére emelkedett, a születéskor várható
élettartam pedig több mint a duplájára nőtt. Az a kegyetlen világ, amelyben
magas volt a gyermekhalandóság, átadta helyét egy virágzó gazdaságnak,
amelyben már egyetlen gyermek halála is szörnyű tragédiának számít. De az