mezőgazdasági termények és nyersanyagok beszállítója lett. 16 Az Egyesült
Királysággal folytatott kereskedelemnek ebben a folyamatban kulcsfontosságú
szerepe volt. A 19. század nagy részében India importjának több mint kétharmada
(elsősorban könnyűipari termékek) az Egyesült Királyságból származott, és
exportjának több mint egyharmada ugyancsak oda irányult. 17
Hogy ez milyen hatást gyakorolt az Egyesült Királyságra, azt az eddigiek
alapján nem nehéz kitalálni. Mivel a kereskedelem ösztönzőleg hatott az
iparosodás folyamatára, hozzájárult ahhoz, hogy az ipari forradalom második
szakaszában jelentősen erősödjék a képzett munkaerő iránti kereslet. A
munkaerőpiacon dolgozó férfiak iskolapadban töltött átlagos ideje, amiben az
1830-as évekig nem volt kimutatható jelentős változás, a 20. század elejéig a
korábbi érték háromszorosára nőtt. A tízéves korosztálynak 1870-ben még csak a
40 százaléka járt iskolába, 1902-ben ez az arány már megközelítette a 100
százalékot. 18 Az Egyesült Királyság teljes lakosságra vetített termékenysége az
1870-es években kezdett csökkenni, és a következő ötven évben a nagyjából 5
gyermek/nő értékről 2,5-re mérséklődött. Ugyanebben az időszakban állt rá a
gazdaság az egy főre eső jövedelem terén a folyamatos növekedési pályára,
amelynek mértéke közel 2 százalék/év.
Ezzel szemben Indiában csökkent az egy főre eső ipari termelés. A
mezőgazdasági szektor megszilárdulása, amely ugyebár semmilyen
iskolázottságot nem igényelt, nagyban hozzájárult, hogy az írástudatlanság még a
- században is viszonylag nagy arányban volt jelen a népesség körében. Az
alapfokú oktatás elterjesztését hátráltatta az iskolák látogatottságának alacsony
szintje, illetve a magas lemorzsolódási arány. 19 S bár az oktatás fokozatosan
terjedt, Indiában a tizenöt év feletti korosztálynak 1960-ban még mindig a 72
százaléka „büszkélkedhetett” azzal, hogy semmilyen iskolába nem járt. És mivel
az országban nem volt érdemi humántőkeképzés, a demográfiai átmenet
megindulása már jócskán belecsúszott a 20. század második felébe.
Így aztán, amíg az Egyesült Királyságban a kereskedelemből származó
nyereség felgyorsította a termékenység csökkenését, ami pedig az egy főre jutó
jövedelem jelentős növekedését eredményezte, Indiában a kereskedelemből
származó profitot elsősorban a magasabb termékenységi ráta fölözte le. Az 1820
utáni időszakban Indiának az Egyesült Királysághoz viszonyított relatív
népessége a kétszeresére nőtt, ugyanakkor az Egyesült Királyságban az egy főre
eső jövedelem növekedése volt kétszer akkora, mint Indiában.
De a gyarmatosítás idején a gyarmatok leigázása, kizsákmányolása és az
aszimmetrikus kereskedelmi minták csupán felerősítették a kezdeti
egyenlőtlenséget, semmiképp sem voltak annak okozói. Vajon mi lehetett az oka
annak az egyenlőtlen fejlődésnek, amely még a gyarmatosítás időszaka előtt ment
végbe? Mi tette lehetővé egyes országok számára, hogy iparosodott