gyarmatosítók legyenek, és mi kényszerítette rá a többieket arra, hogy nem
iparosodott gyarmatokká váljanak? 20
Az egyenlőtlenség titkának megfejtéséhez olyan tényezőket kell feltárnunk,
amelyek mélyebben rejtőznek azoknál, amelyeket eddig azonosítottunk.
Mélyen gyökerező tényezők
Képzelje el, hogy egy verőfényes reggelen felkel az ágyból, megfőzi a kávét,
majd amikor kilép a kertbe, hogy elkezdje az új napot, azt veszi észre, hogy a
szomszéd kertje tényleg zöldebb.
Mitől olyan üde zöld az ő pázsitjuk? Ha a fénytan felől közelítjük meg a
kérdést, azt mondhatjuk, hogy a szomszéd füve főleg a spektrum zöld
tartományában található fénysugarakat veri vissza, míg az ön kertjében a
fűszálakról visszavert fény valamivel közelebb áll a sárga tartományához. És
noha ez a magyarázat meglehetősen pontos, nem sokra megyünk vele – ugyanis
semmivel sem visz közelebb a probléma gyökeréhez. Valamivel átfogóbb,
kevésbé tudálékos válasz inkább a két pázsit gondozásának különbségeire
koncentrálna: mikor, milyen gyakran, milyen módszerekkel gondozta ön, illetve a
szomszédja a kertet (öntözés, nyírás, trágyázás, gyomirtózás).
És noha ezek a körülmények tényleg sokat nyomnak a latban, még mindig nem
válaszolnák meg a kérdést, hogy a szomszéd kertje mitől zöldebb. Ezek a
közvetlen okok, amelyek a két kert közötti, szabad szemmel is látható
különbségekhez vezettek, de vannak úgynevezett mögöttes okok is, amelyek arra
adnak magyarázatot, hogy a szomszéd miért öntözi a kertjét rendszeresebben,
vagy hogy ő miért sikeresebb a kártevők elleni küzdelemben. És ha ön nem érti
meg ezeknek a mélyen gyökerező tényezőknek a szerepét, hiába utánozza a
szomszéd módszereit a lehető legpontosabban, meglehet, hogy még így sem fogja
tudni elérni azt a gyönyörű zöld árnyalatot, amelyre oly hőn áhítozik.
Földrajzi tényezők is okozhatják a két pázsit között a szemmel látható
különbséget – például a két termőtalaj közti különbség, esetleg az, hogy a két
kertet nem ugyanúgy éri a napfény. Ezek a tényezők is kudarcra ítélhetik az
erőfeszítéseit, és a szomszéd kertje továbbra is zöldebb marad. De az is lehet,
hogy a mögöttes okok inkább kulturális tényezők, amelyek azt tükrözik vissza,
hogy ön, illetve a szomszédja milyen környezetben nőtt fel, milyen típusú
oktatásban részesült – a kulturális sajátosságok között főleg a jövőorientált
gondolkodás lehet óriási hajtóerő, hogy valaki nagy gonddal és figyelemmel
ápolja a kertjét, mindig a lehető legjobbkor öntözze és nyírja a pázsitot.
De az is lehet, hogy a két telek különböző közigazgatási területeken fekszik.
Lehet, hogy az az önkormányzat, amelynek a fennhatósága alá az ön telke is
tartozik, víztakarékossági szempontból megtiltotta a kertek öntözését, míg a