mögöttük, de akárhogy is, időnként közvetlen hatással voltak a bolygón az egyes
fejlődési pályák közötti eltérések kialakulására. 29 Ha a középkori Európára nem
csapott volna le a fekete halál, vagy ha II. Jakab megverte volna III. Orániai
Vilmos herceget a csatamezőn, akkor Angliában valószínűleg tovább maradt
volna fenn a feudalizmus és az abszolút monarchia, és talán végül az ipari
forradalom máshol vagy máskor vette volna kezdetét. Bizonyos esetekben, mint
például a Koreai-félszigeten, egy viszonylag önkényes politikai döntés – az
ország kettéosztása a 38. szélességi körön – egy népet szakít ketté, és kényszeríti
a két térség lakóit különböző gazdasági pályára, annak ellenére is, hogy
mindkettő esetében azonosak az alapvető éghajlati viszonyok és a kulturális
környezet. Magyarán előfordulhat, hogy kritikus pontokon bekövetkező
intézményi változások olyan útelágazássá válnak, amelynek különböző ágain
különböző gazdasági környezet alakul ki, aminek következtében gazdasági
egyenlőtlenség jön létre az egyes országok között. És ellentétben a földrajzi
adottságokkal, illetve a kulturális tényezőkkel, amelyek hosszú időn át
megmaradnak, az intézményrendszerek pillanatok alatt megváltozhatnak, és épp
ezért a változás különösen drámai következményekkel járhat.
Ugyanakkor kijelenthetjük, hogy „véletlenszerű” intézményi változások nem
gyakran fordulnak elő. Az intézményrendszerek általában évszázadokon át tartják
magukat, és nagyon lassan változnak, még akkor is, amikor a technológia és a
kereskedelem fejlődése reformokat sürget. Az intézményrendszerek legfőbb ereje
valószínűleg éppen a folytonosságukban rejlik, így hatnak a fejlődésre, ahogyan
azt Latin-Amerikában a kizsákmányoló, illetve Észak-Amerikában a növekedést
ösztönző intézményrendszerek esetében már láthattuk.
Általában az intézményrendszerek fokozatosan alakultak ki hosszan tartó
társadalmi nyomás és trendek hatására: például mert a társadalom egyre
komplexebb lett, mert a környezeti változások új lehetőségeket nyitottak a
kereskedelem előtt, és folyamatosan növelték az infrastruktúra fejlesztése iránti
igényt, mert az éghajlati viszonyok együttműködésre ösztönözték a
földműveseket, hogy öntözőrendszereket alakítsanak ki, mert a népesség
növekedése és összetételének változatossága növelte a társadalmat összetartó erők
fontosságát. 30 És pontosan ezek azok az egyéb – kulturális, földrajzi és társadalmi
- tényezők, amelyeket meg kell vizsgálnunk, ha meg akarjuk érteni az
intézményrendszerek eredetét azokban a társadalmakban, amelyek korábban nem
voltak gyarmatok.
Sőt, az is lehet, hogy el kell mennünk a politikai intézmények hatalmának
végső határáig is, hogy megmagyarázhassuk a gazdasági jólétben tapasztalható
óriási különbségeket, amikor megvizsgáljuk a különböző nyugati demokráciákat,
amelyekben az egy főre eső jövedelem 2020-ban roppant széles skálán mozgott
Görögországtól (17 676 dollár) Svédországon (51 126 dollár) és Svájcon át (86