Oded Galor - Az emberiség utazása

időszakban. A magasabb potenciális kalóriahozamot az ábrán a sötétebb tónus jelzi. 28
Empirikus bizonyítékok arra utalnak, hogy minden kontinensen belül azokban
az országokban, amelyekben a lakosság olyan területekről származik, ahol a
termőföld magasabb terméshozamot biztosított, jellemzőbb a jövőorientált
gondolkodás, még akkor is, ha leszámítjuk a többi földrajzi, kulturális és
történelmi tényező hatását. 29 Sőt, az Európai Társadalmi Felmérés (2002–2014) és
az egész világ értékrendjére kiterjedő felmérés (World Values Survey, 1981–
2014) keretében végzett közvélemény-kutatások alapján arra következtethetünk,
hogy a magasabb terméshozamot biztosító vidékekről származó emberek eleve
hajlamosabbak a jövőorientált gondolkodásra. 30
Mint minden esetben, ezek a megállapítások következhetnek fordított ok-
okozati összefüggésből is. Vagyis ez az összefüggés tükrözheti azt is, hogy azok a
társadalmak döntenek a növénytermesztés mellett, amelyekben eleve nagyobb
arányban van jelen a jövőorientált gondolkodás, hiszen a növénytermesztés maga
is egy hosszú távú befektetés. Csakhogy ez a korreláció a lehetséges
kalóriamegtérüléssel áll kapcsolatban, amit teljes egészében a mezőgazdaság
szempontjából releváns éghajlati viszonyok határoznak meg, azaz a megtérülés
nem attól függ, hogy milyen növények termesztése mellett dönt a lakosság. Az a
tény pedig, hogy ezeket a feltételeket az emberi döntés (nagymértékben) nem
befolyásolja, azt sejteti, hogy itt nem fordított ok-okozati összefüggéssel van
dolgunk. Ugyanakkor az a tény, hogy a lehetséges terméshozam (nem meglepő
módon) erősen korrelál a valós terméshozammal, azt sugallja, hogy a
terméshozam valóban az a tényező, amely miatt ezen kulturális sajátosság
létrejött.
A másik lehetőség, hogy a hosszabb távra tervező társadalmak végül olyan
régiókba vándorolnak, amelyek megfelelnek a hosszú távú, magas terméshozamú
növénytermesztésnek. Mindenesetre a bizonyítékok azt sugallják, hogy a nagy
terméshozamú növények – mint a kukorica és a burgonya – termesztése a
Kolumbusz felfedezése utáni Amerikában jelentős hatással volt az óhazából
érkező telepesek hosszú távú beállítottságának megerősödésére. 31 Mindez arra
enged következtetni, hogy a terméshozamok legalábbis részben inkább a
kulturális alkalmazkodáson, mintsem a szelektív migráción keresztül formálták a
jövőorientált gondolkodást.
Fontos adalék, hogy a jelenleg Európában és az Egyesült Államokban élő
második generációs migránsok körében végzett tanulmányok is azt mutatják,
hogy az ő hosszú távú beállítottságuk a szüleik hazájában várható
terméshozammal korrelál, nem pedig annak az országnak a potenciális
terméshozamával, amelyben ők maguk születtek és nevelkedtek. Magyarul a
terméshozam (vagy az agroklimatikus viszonyok, amelyektől a terméshozam
függ) hatása a hosszú távú beállítottságra ezekben az esetekben nem a földrajzi