lehetőséget kínálnak ezen lehetőség ellenőrzésére. A bizonyítékok pedig arra
utalnak, hogy ezen új terményekhez kapcsolódó nagyobb volatilitásnak jelentős
hatása volt az óvilágban már korábban letelepedett népesség körében a
veszteségsemleges attitűd fokára. Ez pedig azt sejteti, hogy valóban az éghajlat
keze van a dologban.
A migránsok Európában és Amerikában született gyermekei között végzett
felméréseken alapuló empirikus elemzés megint csak azt mutatja, hogy az ő
veszteségkerülő attitűdjük mértéke a szüleik szülőföldjének éghajlati viszonyaival
korrelál, nem pedig a sajátjukéival. Azaz a változékony éghajlati viszonyok nem
közvetlenül hatnak a veszteségkerülés mértékére, hanem ez bekerül a kultúrába,
és mint kulturális érték hagyományozódik át a következő generációkra több
évszázadnyi alkalmazkodás által formált kulturális sajátosságként. 40
A kulturális és nyelvi adottságok együttes fejlődése
Az Északi-sark közelében élő inuitok, valamint a Norvégia, Svédország és
Finnország távoli vidékein megtelepedett számik állítólag rengeteg kifejést
használnak a hó különböző fajtáinak megnevezésére. Nem meglepő, hogy a
délebben élő etnikumok, akik ritkábban látnak havat, nem rendelkeznek e téren
ilyen gazdag szókinccsel. 41 De ugyanígy azok a társadalmak, amelyek jobban ki
vannak téve a napfénynek, nagyobb valószínűséggel mossák össze a „kék” és a
„zöld” fogalmát a nyelvükben, mivel ők kevésbé tudják megkülönböztetni ezt a
két színt, míg a tavak mellett élő népeknek általában több szavuk is van a
„kékre”. 42
A természetes nyelveket számtalan erő formálja. És igencsak valószínű, hogy
ezen hatások között előkelő helyet kapnak az adott régió földrajzi
jellegzetességei, az éghajlati tényezők, a kulturális és intézményi környezet.
Akárcsak a kultúrák és az intézményrendszerek, a nyelvi jellegzetességek is
generációkon át öröklődnek. Emellett a nyelvek szüntelenül változnak, hogy
megfelelőképpen tudják kommunikálni a folyamatosan változó emberi
tapasztalatokat. És természetesen minden kultúrában az idők során kialakult
leghatékonyabb és leghasznosabb nyelvi jellegzetességek terjedtek el és maradtak
fenn. 43 A lingvisztikai niche hipotézis szerint a nyelvek az adott társadalmi és
környezeti nyomás hatására alakultak ki. 44 Egyszerűen arról van szó, hogy az inuit
és számi törzseken belül megkönnyítette a kommunikációt, ha különböző
szavakat használtak az egyes hófajtákra, ezért születtek meg egyáltalán, fejlődtek
tovább és maradtak fenn ezek a kifejezések.
A nyelvek viszont nemcsak megkönnyítették a kommunikációt az egyre
összetettebb világban, de hatással voltak a nyelvet beszélők beállítottságára is –
vagyis a gondolkodásukra, hogy milyennek látják a környezetünket, illetve hogy
milyen módon kapcsolódnak egymáshoz és a világhoz. Következésképpen a