Egyes nyelvészek szerint a jövő idő segédigével történő kifejezése hosszabb távú
gondolkodásra utal, és meghatározó erővel bír a jövőbeli cselekedeteket illetően. 50
Tény, hogy az olyan társadalmak, amelyek ezt a nyelvtani szerkezetet használják,
inkább hajlanak hosszú távú gondolkodásra, több a megtakarításuk, magasabb az
iskolai képzettségük, kevesebbet dohányoznak, kisebb közöttük az elhízottak
aránya, és általában magasabb az egy főre eső jövedelem is. 51
Az eltérő fejlődési pályák gyökerei
Láttuk, hogy a földrajzi tényezők különböző módokon befolyásolhatták a
fejlődést: bizonyos betegségek, illetve természeti erőforrások jelenlététől
függően, a versenyszellem erősítése és a technológiai innovációra való ösztönzés,
valamint az egymást erősítő kulturális és nyelvi jellegzetességek által. Az olyan
termőföldek, amelyeken inkább a nagy ültetvények kialakítása volt célszerű,
extraktív intézményrendszerek megjelenésének kedveztek – illetve felerősítették
a rasszizmust, ami torzította a kizsákmányolás és a rabszolgaság erkölcsi
megítélését. A nagyobb terméshozamot biztosító növények termesztésének
kedvező földrajzi viszonyok pedig jövőorientáltabb gondolkodásmódot
eredményeztek – illetve olyan intézmények felállítását, amelyek szintén ezt a
kulturális jellegzetességet erősítették, például a tulajdonjog védelme vagy a
szerződések kötelező jellege. Az ekehasználatra alkalmas földterületek jelentős
hatással voltak a nemek közötti egyenlőség szempontjából releváns kulturális
beállítottság alakulására, és valószínűleg hozzájárultak a nemi diszkrimináció
intézményesüléséhez.
A földrajzi viszonyokra tehát tekinthetünk úgy is, mint a kultúra, az
intézményrendszerek és a termelékenység alakulását formáló végső erőkre. Ezek
is ott vannak a mélyen gyökerező tényezők között, amelyek az emberiség
utazásának nagy fogaskerekeit hajtják: bizonyos helyeken gyorsítják, másutt
pedig késleltetik a gazdasági növekedést. A kulturális és intézményi
jellegzetességekkel együtt a földrajzi adottságok is befolyásolták az ipari
forradalom technológiai robbanásának idejét és helyét, illetve végső soron a
demográfiai átmenet kezdetét. A földrajzi viszonyok hatása bizonyos mértékig
érthetővé teszi az országok anyagi helyzetében ma is tapasztalható eltéréseket, s
talán arra is rávilágít, hogy mihez kezdhetünk ezzel a tudással.
Ugyanakkor egy újabb kérdést is felvetnek. Ha a földrajzi adottságok hatása
ilyen mélyen rejlik, és ha talán Európa a földrajzi adottságai okán tulajdonképpen
eleve arra rendeltetett, hogy otthont adjon az ipari forradalomnak, hogy lehet az,
hogy Európa – és főleg Európa északi és nyugati része – az emberiség
történelmének nagy részében a többi területhez képest gazdaságilag teljesen
jelentéktelen volt? Vagyis az első nagy civilizációk miért Mezopotámiában