Oded Galor - Az emberiség utazása

Jared Diamond nagyszabású elmélettel állt elő, amely a világban tapasztalható
egyenlőtlen fejlettségi szintet azzal magyarázza, hogy az egyes területeken
különböző időpontokban vette kezdetét a mezőgazdasági forradalom. Ezzel
érdekes választ ad arra a kérdésre, hogy a bolygó leghatalmasabb civilizációi
miért az eurázsiai térségben jelentek meg, és miért nem Fekete-Afrikában,
Amerikában vagy Óceániában. 2
Diamond az állat- és növényvilág sokféleségével, illetve a kontinensek
tájolásával magyarázta, hogy a neolitikus forradalom miért kezdődött
Eurázsiában korábban, mint másutt a világon. Konkrétan azt állította, hogy a
mezőgazdasági forradalom első hulláma közel 12 000 évvel ezelőtt azért
indulhatott meg a termékeny félhold régiójában, mert ott különösen sok
háziasításra alkalmas állat- és növényfaj volt honos. A bolygó nagy magvú,
vadon élő kalászosainak jelentős részét először itt termesztették. Sőt, a
mezőgazdaság alapvető terményeit, a búzát, az árpát, a lent, a csicseriborsót, a
lencsét és a borsót, valamint a gyümölcsfákat, és különféle állatfajokat, például a
juhot, a kecskét és a sertést is ezen a termékeny vidéken háziasították először.
Délkelet-Ázsiában pedig az ittenitől teljesen függetlenül a hasonlóan változatos
élővilág nagyjából 10 000 évvel ezelőtt indította el a mezőgazdasági forradalmat.
A világ más részein is számtalanszor próbálkoztak növénytermesztéssel és az
állatok háziasításával, de ezek a kísérletek az adott fajoknak az adaptációval
szembeni biológiai ellenállásába ütköztek, s ezáltal a folyamat késedelmet
szenvedett. A termékeny félhold vadon élő gabonái azért voltak különösen
vonzóak, mert viszonylag egyszerű volt őket háziasítani, hiszen önbeporzással
szaporodtak, magas volt a fehérjetartalmuk, és megoldható volt a hosszú távú
tárolásuk is. Ezzel szemben a kukorica távoli ősének, amely Mezo-Amerikában
volt őshonos, még hosszadalmas szelektív nemesítési folyamaton kellett átesnie
ahhoz, hogy elnyerje mai formáját. Ezért aztán Mezo-Amerika őslakosai több
ezer évvel azután tudták csak háziasítani a kukoricát, hogy a termékeny félholdon
már megkezdődött a búza és az árpa termesztése. Hasonló akadályok hátráltatták
egyéb termények és fák háziasítását is, a tölgyfa esetében például a helyzet a mai
napig nem javult. Pedig a makk fontos táplálékforrás volt már az amerikai
őslakosok számára is, akik kifejlesztettek egy módszert, amivel el tudták
távolítani belőle a keserű csersavat.
Háziasításra megfelelő állatokból még korlátozottabb volt a választék, és a
kontinensek között e téren is jelentős különbségek voltak. Mire megkezdődött a
mezőgazdasági forradalom, az állatok Afrikában és Ázsiában már több millió éve
éltek együtt a különböző emberszabású fajokkal, és folyamatosan alkalmazkodtak
az ember egyre kifinomultabb vadászmódszereihez. Óceániában és Amerikában
viszont az emberek csak akkor jelentek meg, amikor már jóval magasabb
fejlettségi szinten álltak, és az ottani állatfajok nagy része képtelen volt