Oded Galor - Az emberiség utazása

alkalmazkodni az ekkor már kimondottan fejlett vadásztechnikájukhoz. A legtöbb
nagy testű emlős rövidesen azután ki is halt, hogy az első vadászó-gyűjtögető
emberek megjelentek ezekben a térségekben, azaz már nem voltak jelen abban az
időszakban, amikor az itteni társadalmak megkezdték a vadállatok háziasítását.
Diamond Eurázsia korábbi átállását a mezőgazdaságra egy másik földrajzi
adottsággal is magyarázta, amelyet már az 1. fejezetben is érintettünk: ez pedig az
eurázsiai szárazföld kelet–nyugati fekvése. Mivel Eurázsia elsősorban ezen
vízszintes tengely mentén terül el, azaz hatalmas területei fekszenek azonos
szélességi fokokon, ezeken a területeken nagyjából azonos éghajlati viszonyok
uralkodnak. Ez pedig a mezőgazdasági forradalom idején lehetővé tette, hogy a
növények, az állatok és a mezőgazdasági technikák hatalmas területeken
terjedjenek el, anélkül hogy földrajzi akadályokba ütköztek volna. Ezzel szemben
Afrika és Amerika észak–déli fekvésű. És bár Mezo-Amerikában, valamint
Afrika egyes vidékein már viszonylag korán megtörtént az átállás a
mezőgazdaságra, a háziasítható növények, valamint a mezőgazdasági módszerek
továbbterjedése egyik régióból a másikba ezeken a kontinenseken sokkal
lassabban haladt, aminek oka egyrészt abban keresendő, hogy az eltérő szélességi
fokokon más az éghajlat és a termőföld minősége is, valamint olyan földrajzi
akadályok vannak jelen, mint a Szahara, illetve az esőerdők Közép-Amerikában.
A mezőgazdasági technológiák gyorsabb terjedése, valamint a háziasított
állatok és növények mind hozzájárultak az eurázsiai civilizációk technológiai
előnyéhez, ami idővel csak fokozódott. Az öntözési és földművelési módszerek
terén bevezetett technológiai újítások fokozták a terméshozamot, ami pedig a
népesség növekedését eredményezte. A fokozódó népsűrűség lehetővé tette a
specializációt: egy-egy család vagy közösség dönthetett úgy például, hogy csak
egy bizonyos növény termesztésével foglalkozik, mert kereskedhetett a közelében
élő többi családdal, akik mást termesztettek. Ez a munkamegosztás hatékonyabb
termelési módszereket eredményezett, illetve megjelent a nem élelmet előállító
osztály, amely a tudásteremtésnek, illetve további technológiai újításoknak
szentelhette magát. Ahogy egyik előnyből adódott a másik, a termékeny félhold
területén kialakuló civilizációk megépítették a világ első városait, bennük a
legkülönbözőbb építészeti csodákkal, előállították a bronzot, később az acélt is, és
kifejlesztették az első írásrendszereket. Olyan növekedéstámogató intézményeket
is kidolgoztak, amelyek tovább erősítették a tulajdonjogot és a jogrendszert,
amelyek támogatták az erőforrások hatékony felhasználását, valamint a további
technológiai fejlődést. 3
Persze az élen haladóknak gyakran jelentős ellenszéllel is számolniuk kell. A
népsűrűség növekedése és az állatok háziasítása miatt a lakosság nagyobb
mértékben volt kitéve a vírusoknak és a baktériumoknak. A történelem
legpusztítóbb betegségei – a fekete himlő, a malária, a kanyaró, a kolera, a