forradalom, mégsem alakultak ki hierarchikus társadalmak, városállamok,
országok és birodalmak.
A strukturált államok hadseregeket tartottak fenn, különböző közösségi
szolgáltatásokat biztosítottak, betartatták a törvényeket, fenntartották a rendet,
fejleszthették a humántőkét és kikényszeríthették a kereskedelmi szerződések
betartását, mindez pedig ösztönzőleg hatott a technológiai fejlődésre és a
gazdasági növekedésre. Tehát az, hogy az adott földterület gabona vagy gumós
növények termesztésére volt alkalmas, jelentősen befolyásolta, hogy az adott
területen kialakulnak-e jól szervezett társadalmak, megjelenik-e a tudásteremtés,
és megindul-e a technológiai fejlődés, ami pedig befolyásolja az emberi
történelem nagy fogaskerekeinek forgási sebességét.
Na de, ha a biodiverzitás, illetve a termesztett növények fajtája ilyen nagy
mértékben befolyásolta a mezőgazdaságra való átállást, illetve a technológiai
előny kialakulását, s mint ilyen, a mai globális szinten tapasztalható
egyenlőtlenségek fő okai között említhető, akkor miért van az, hogy sok helyen,
ahol a neolitikus forradalom, illetve a szervezett társadalom kialakulása mindezen
földrajzi feltételek teljesülése miatt korán végbement, ma mégis szegénységben
tengődnek (18. ábra)?
A neolitikus forradalom és a korai civilizációk bölcsője – a termékeny félhold
- ma nem található a gazdasági jólét élvonalában. Az egy főre eső jövedelem
Kínában és Indiában alacsonyabb, mint Koreában és Japánban, pedig ezeken a
területeken a neolitikus forradalom több ezer évvel később következett be.
Törökország és Délkelet-Európa szegényebb, mint Nagy-Britannia és az északi
államok, pedig ott is évezredekkel korábban kezdődött a neolitikus forradalom.
Hogyan veszítették el ezek a régiók az előnyüket?