A kezdeti előny elvesztése
Évezredeken át a világnak azokon a részein, ahol korábban ment végbe a
neolitikus forradalom, és élvezhették a könnyen adóztatható gabonatermesztéssel
járó előnyöket, gyorsabban növekedett a népesség, és fejlettebb volt a
technológia. 17 Ugyanakkor az empirikus bizonyítékok fényében kijelenthetjük,
hogy míg az iparosodás korszaka előtt az adott területen a neolitikus forradalom
megjelenésének ideje jelentős hatással volt a termelékenységre, ennek hatása az
egy főre eső jövedelemre az 1500-as évektől kezdve fokozatosan csökkent, és ma
már nem is érezhető. 18 Vagyis ahogy teltek az évek, a mezőgazdaságra való korai
átállás előnyei oly mértékben elhalványultak, hogy a jelenlegi országok közti
gazdasági különbségeket már nem tudjuk ezekkel magyarázni. Miért párolgott el
ez az előny az utóbbi ötszáz évben? Mi változott ebben az időszakban?
Azok a régiók, amelyekben elsőként ment végbe a neolitikus forradalom,
ennek két pozitív hatását élvezhették – a nagyobb mezőgazdasági produktivitást
és a technológiai előnyt –, amelyek ezeket a régiókat a világ gazdasági
fejlődésének élvonalába emelték. Viszont a 16. század hajnalán, amikor az
innovációk fő helyszíne a vidéki környezetből a városokba tevődött át, az
agrárszektor gazdasági súlya fokozatosan csökkenni kezdett, és egyre inkább a
képzett humántőkét igénylő, illetve technológiai alapú városi szektor indult
virágzásnak. A neolitikus forradalom korai kezdete ezek után már korántsem csak
előnyt jelentett az adott régió számára. Jóllehet továbbra is megmaradt a
technológiai fölényük, ami lendületet adott mind a vidéki, mind pedig a városi
szektor fejlődésének, ugyanakkor az agrárium magasabb fejlettségi szintje arra
sarkallta ezeket a társadalmakat, hogy főként ezen szektorra specializálódjanak,
ami viszont lassította a városiasodást, és visszafogta az ezzel járó gyors
technológiai fejlődést, következésképpen késleltette a humántőkeképzést és a
demográfiai átmenet kezdetét.
Minél fontosabb szerepet játszott a városi szektor az új technológiák
kifejlesztésében, annál inkább felerősödtek a mezőgazdasági termelés komparatív
előnyeiből származó negatív hatások, és a neolitikus forradalom korai kezdetéből
adódó technológiai előny fokozatosan halványulni kezdett. Sőt, mivel a
városiasodó és tengeri kereskedelmet folytató országok olyan technológiákat és
pénzügyi eszközöket fejlesztettek ki, amelyek jobban támogatták a globális
kereskedelmet, illetve a gyarmatosító célkitűzéseket, az agráriumra való
specializálódás kedvezőtlen hatásai tovább erősödtek, ami szintén gyorsította a
korábbi előny elpárolgását. 19
Végül aztán a korábbi technológiai fölényt teljesen ellensúlyozta, hogy az
agráriumra való specializálódás az újkorban már inkább hátrányt jelentett,
következésképpen a neolitikus forradalom kezdetének ideje szinte már semmilyen