hatással nem volt a modern kori gazdasági fejlődésre. Vagyis ezen időpontbeli
eltérések jól magyarázzák a történelmi időkben az egyes régiók fejlettségi
szintjében tapasztalt különbségeket, de ha meg akarjuk érteni a jelenkori
gazdasági egyenlőtlenség okait, akkor más kritikus erőket kell górcső alá
vennünk.
A földrajzi dekrétum
Egyes tudósok Európa technológiai felemelkedését az emberi történelem
kritikus fordulópontjaival magyarázzák: intézményi és kulturális változásokkal,
amilyenek például a fekete halál pusztítása, a Római Birodalom bukása vagy a
felvilágosodás kora után következtek. 20 Fenntartják azon álláspontjukat, hogy a
jelenkori gazdasági egyenlőtlenségek okai ezekben a változásokban keresendők,
és véleményük szerint a mélyebben rejlő földrajzi tényezők azonosítására tett
kísérletek csak utólagos okoskodások.
A hirtelen bekövetkezett intézményi és kulturális változások, amelyek nem
vezethetők vissza mélyebben rejlő okokra, kétségtelenül fontos szerepet
játszottak a társadalmak fejlődésében, amint azt az utóbbi évtizedekben az Észak-
és Dél-Korea közötti különbség is remekül példázza. Véletlenszerű események,
illetve önkényes döntések pedig akár évszázadokkal is késleltethették volna a
könyvnyomtatás feltalálását, vagy elérhették volna, hogy a kínai birodalmi hajók
fedezzék fel Amerikát, illetve hogy az ipari forradalom Hollandiában robbanjon
ki, ne pedig Nagy-Britanniában, vagy meghiúsíthatták volna a Meidzsi-
restaurációt Japánban.
De míg az ilyen hirtelen bekövetkezett intézményi és kulturális változások
évtizedekre vagy akár évszázadokra is meghatározhatták a fejlődés útját, nagyon
valószínűtlen, hogy mindvégig ezek egyengették volna összességében az
emberiség útját, vagy ezek lettek volna azok a végső tényezők, amelyek az egyes
országok közti gazdasági különbségeket előidézték. Mert bármilyen drámainak
vagy nagy horderejűnek látszanak is ezek, hatásuk meglehetősen szerénynek,
időben és térben pedig felettébb korlátozottnak tűnik, ha több ezer, több tízezer
vagy akár több százezer éves távlatból tekintünk rájuk.
A hirtelen bekövetkező kulturális vagy intézményi változásoknak a fejlődést
elősegítő hatása másodlagos ahhoz képest, hogy ezek mennyire képesek elterjedni
és kiállni az idők próbáját, ebben a kontextusban pedig a földrajzi viszonyokkal
való kölcsönhatásuk felettébb kritikusnak nevezhető. Az „Európa felemelkedését”
gyorsító kulturális és intézményi tényezők megjelenése és hosszú távú hatása akár
a földrész földrajzi töredezettségéből következett – ami erősítette a
versenyszellemet és a kulturális rugalmasságot –, akár a magas hozamú
terményekből fakadt, amelyek elősegítették a jövőorientált gondolkodás