viszont a sokszínűség csökkentheti az általános bizalmi szintet az állampolgárok
között, konfliktusokat robbanthat ki, csökkentheti vagy akár teljesen le is építheti
azt fajta társadalmi kohéziót, amely feltétlenül szükséges az olyan közösségi
javak működtetéséhez, mint az oktatás vagy az egészségügy. Következésképpen a
társadalmi diverzitás ellentétes hatásokat gyakorolhat a gazdasági fellendülésre is
- növeli a kreativitást, miközben csökkenti a társadalmi összetartást.
És valóban, ezekre az egymásnak ellentmondó gazdasági hatásokra rengeteg
bizonyítékot találhatunk. A bevándorlás mellett szól általában, hogy pozitív
hatással van a termelékenységre és a bérekre, 3 illetve hogy az olyan cégek,
amelyek igazgatóságában több etnikum képviselteti magát, gyakran
innovatívabbak, és több profitot termelnek, 4 illetve az iskolákban a sokszínűség
pozitív hatással van a diákoknak a későbbi társadalmi és gazdasági sikereire. 5 Az
etnikai alapú töredezettségről viszont kiderült, hogy politikai instabilitással és
társadalmi konfliktusokkal jár, növeli a feketegazdaságot, csökkenti az oktatásba
és az infrastruktúrába irányuló befektetések mértékét, illetve ellehetetleníti a
környezeti károk elhárításához szükséges együttműködést. Azok a multikulturális
társadalmak tudják sikeresen enyhíteni vagy elkerülni ezeket a negatív
következményeket, amelyek jelentős energiát és erőforrásokat áldoznak a
tolerancia és a békés együttélés propagálására. 6 A Föld etnikailag leginkább
töredezett és legsokszínűbb területének – Fekete-Afrikának – a növekedését is
főként olyan tényezők akadályozzák, amelyek részben az etnikai sokszínűségnek
a társadalmi kohézióra gyakorolt negatív hatásaira vezethetők vissza. Ez
leginkább az etnikai konfliktusok intenzitásában, az oktatás, az egészségügyi és
az infrastruktúra fejlesztésének hiányában nyilvánul meg. 7
A sokszínűség előmozdíthatja, de hátráltathatja is a termelékenységet. Ha nem
enyhítik a magas társadalmi diverzitásnak a társadalmi kohézióra gyakorolt
negatív hatásait, akkor a viszonylag alacsony vagy magas diverzitás csökkentheti
a gazdasági fejlődés mértékét, míg a közepes szintű diverzitás ösztönzőleg hathat
rá. Tehát miközben a növekvő diverzitás előnyös hatásai az innovációra
folyamatosan csökkennek (mivel a társadalom egyre sokszínűbbé válik), és az
egyre növekvő homogenitásnak a társadalmi kohézióra gyakorolt jótékony hatásai
is csökkennek (mivel a társadalom egyre homogénebb lesz), a sokszínűség
közepes szintje előmozdítja a gazdasági fejlődést.
Annak feltárása érdekében, hogy ezen egymásnak feszülő erők milyen hatással
voltak az emberiség utazására, először arra kell magyarázatot találnunk, hogy a
sokszínűség mértéke miért nem egyenlő a bolygó különböző pontjain, s ehhez
vissza kell mennünk a kezdetekhez, vagyis abba a több tízezer évvel ezelőtti
korba, amikor a Homo sapiens kivándorolt Afrikából.