A teljes diverzitás ezen objektív mérőszámával felvértezve immár minden
populáció esetében megvizsgálhatjuk, hogy a több tízezer évvel ezelőtt Afrikából
megkezdődött kivándorlás, illetve annak hatása az egyes populációk diverzitására
vajon hosszú távon hatással volt-e az egyes régiókban uralkodó életszínvonalra.
Sokszínűség és jólét
Az életkörülményeket a történelem során valóban jelentősen befolyásolta a
diverzitás, következésképpen a Homo sapiens Afrikából való kivándorlása is. 15
Minden egyes ország vagy etnikum ősi populációjának az emberiség kelet-afrikai
bölcsőjétől mért migrációs távolsága egy-egy tartós, „púp alakú” hatást generált a
fejlődés végkimenetelére, ami az adott társadalmi szinten a diverzitás jótékony és
kártékony hatásai közötti alapvető kompromisszumot tükrözi.
A diverzitásnak a gazdasági produktivitásra gyakorolt „púp alakú” hatása, akár
az elmúlt időszakok népsűrűségével mérjük, akár az urbanizációs rátákkal vagy
az egy főre eső jövedelem jelenlegi szintjeivel, esetleg az éjszakai fények
intenzitásával (amelyeket műholdas képeken láthatunk), az országok (21. ábra) és
a különböző etnikai csoportok (22. ábra) esetében is erősnek és konzisztensnek
bizonyul. Sőt, ezek a púp alakú minták lényegében változatlanok maradtak az
utóbbi 12 000 évben, azaz a neolitikus forradalom kezdete óta. Tehát ha
nincsenek olyan politikai intézkedések, amelyek enyhítik a diverzitás költségeit a
heterogén társadalmakban, illetve amelyek tudatosan emelik a diverzitás szintjét a
homogén társadalmakban, akkor a közepes mértékű diverzitás segítette elő
leginkább a gazdasági jólét megteremtését.