Oded Galor - Az emberiség utazása

Tekintve, hogy a Kelet-Afrikától számított migrációs távolság és a
megfigyelhető vonások diverzitása szigorú fordított arányosságot mutat, ezeket a
migrációs távolságokat felhasználhatjuk arra, hogy nagyjából felbecsüljük a világ
minden egyes régiójának történelmi diverzitási szintjét. Azaz a felmenőik
populációjának Afrikától számított migrációs távolsága alapján minden egyes
nemzetiséghez hozzárendelhetünk egy – megjósolt – teljes diverzitási szintet,
amennyiben figyelembe vesszük (1) minden egyes nemzetiség viszonylagos
méretét az országban, (2) minden egyes nemzetiségnek a felmenőik által Kelet-
Afrikából megtett migrációs távolság alapján megjósolt diverzitását, (3) minden
egyes nemzetiségnek az egymáshoz viszonyított diverzitását, amelyet szintén a
felmenőik által megtett migrációs távolság alapján állapíthatunk meg.
Ez a megjósolt diverzitás mint statisztikai mérőszám két előnyös
tulajdonsággal is bír. Először is az őskorban a Kelet-Afrikából megtett vándorlási
útvonal hossza biztosan nem függ a mai gazdasági jóléttől, azaz a mérőszám
lehetővé teszi, hogy megbecsüljük a diverzitás és az életszínvonal közötti ok-
okozati összefüggés mértékét. Másodszor pedig, mint azt korábban láttuk,
rengeteg bizonyítékunk van mind a fizikai, mind pedig a kognitív antropológia
területéről, amelyek azt sugallják, hogy az Afrikától mért migrációs távolságnak
fontos hatása van a diverzitásra egy sor olyan tulajdonság tekintetében, amelyek a
testfelépítésben vagy a viselkedésben mutatkoznak meg. Megnyugodhatunk tehát,
hogy annak a diverzitásnak, amelyet ezen módszerrel előre jelezhetünk, lehetnek
társadalmi következményei. Sőt, ha a mérőszám pontatlanul (véletlenszerűen)
méri a diverzitást – mert esetleg nem elég pontosan ismerjük az egy
kontinenseken belüli migráció mértékét –, a statisztikaelmélet szerint ez esetben
nem tekintjük bizonyítottnak, hanem elvetjük azt a feltételezést, miszerint a
diverzitás hatást gyakorol a gazdasági fejlődésre. Vagyis bebiztosítjuk magunkat a
tévedés ellen.
Végül pedig fontos leszögezni, hogy a diverzitás mérésére bevezetett
mérőszámunk társadalmi jellegzetesség. Az emberi vonások változatosságát méri
egy társadalmon belül, függetlenül attól, hogy mik ezek a vonások pontosan,
illetve, hogy miben különböznek ezek az egyes társadalmak között. Vagyis ebből
a mérőszámból nem tudunk olyan sejtéseket megfogalmazni, hogy bizonyos
vonások inkább elősegítik a gazdasági sikert, mint mások. Pusztán azt tudjuk
meg, hogy magának az emberi jellegzetességekben rejlő diverzitásnak egy
társadalmon belül lehet-e hatása a gazdasági fellendülésre. Valójában a földrajzi
és történelmi zavaró tényezők miatt nagyon úgy fest, hogy az Afrikától mért
migrációs távolság önmagában semmilyen hatással nincs az olyan tulajdonságok
átlagos szintjére, mint a magasság vagy a testsúly. Elsősorban arra van inkább
hatása, hogy az adott populációban az egyének mekkora mértékben térnek el ettől
az átlagtól.