Oded Galor - Az emberiség utazása

amikor a technológiai fejlődés még viszonylag lassan haladt, következésképpen a
magas diverzitás csak igen korlátozott előnyökkel járt. És valóban: Kína
felvirágzása az iparosodás előtti korszakra tehető. De ahogy a következő öt
évszázadban a technológiai fejlődés folyamatosan gyorsult, Kína homogenitása a
jelek szerint késleltette a gazdasági növekedés modern korszakába való
átmenetet, s ezáltal Európa, majd Észak-Amerika sokszínűbb társadalmai átvették
a vezető szerepet a gazdaságban. A modern kori gazdasági fejlődésnek leginkább
kedvező társadalmi diverzitás szintje ma már közelebb áll az Egyesült Államok
jelenlegi diverzitásszintjéhez. 21
A sokszínűség természetesen csak egy tényező a sok közül, amelyek mind
hatással voltak a gazdasági fejlődésre, és attól még, hogy egy társadalomban a
populáció diverzitása megközelíti az adott dinamikájú technológiai fejlődés
optimális szintjét, egyáltalán nem biztos, hogy a népesség jólétben élhet.
Mindazonáltal a földrajzi, intézményi és kulturális sajátosságokat is figyelembe
véve kijelenthető, hogy a társadalmi sokszínűség a jelenben ugyanúgy, mint a
múltban, jelentős hatást gyakorol az egyes országok, régiók és etnikai csoportok
gazdasági fejlődésére. 22 E hatás mértéke különösen nagy, ha azon hosszú
időszakban szemléljük, amióta a Homo sapiens először tette ki a lábát Afrikából –
és ezt még mérni is tudjuk. Az egyes országoknak a 2010–18-as időszakban mért
gazdasági teljesítményében mutatkozó, megmagyarázhatatlan eltéréseknek
nagyjából az egynegyedét a társadalmi sokszínűségre vezethetjük vissza.
Összehasonlításképpen, a földrajzi-éghajlati jelleg ugyanezzel a módszerrel
nagyjából az eltérések kétötödét, a betegségek jelenléte az egyes régiókban a
különbségek egyhetedét, az etnokulturális tényezők az egyötödét, a politikai
intézményrendszer pedig nagyjából az egytizedét indokolja. 23
Ugyanakkor annak ellenére, hogy a társadalmi sokszínűség ennyire
meghatározó szerepet játszik a gazdasági fejlődésben, az országok sorsa nincs
kőbe vésve. Épp ellenkezőleg: ha megértjük ennek az erőnek a természetét, olyan
cselekvési tervet alkothatunk, amely elősegíti a sokszínűség előnyeinek
érvényesülését, és enyhíti annak káros hatásait. Ha Bolívia – az egyik legkevésbé
sokszínű népességgel bíró ország – ilyen intézkedésekkel elősegítené a kulturális
sokszínűség kialakulását, akár az ötszörösére is emelhetné az egy főre jutó
nemzeti jövedelmét. Ezzel szemben, ha Etiópia – a világ egyik legmagasabb
társadalmi diverzitást mutató országa – olyan politikai irányelveket
foganatosítana, amelyek erősítik a társadalmi kohéziót és a másság elfogadását, a
kétszeresére emelhetné az egy főre jutó nemzeti jövedelmét. 24
Általánosabban fogalmazva: rengeteget lehetne elérni olyan oktatási
programokkal, amelyek kihasználják a társadalomban meglévő diverzitást, és a
sokszínű társadalmakban igyekeznek a toleranciát, illetve a másság elfogadását
erősíteni, míg a nagymértékben homogén társadalmakban az új ötletek iránti