fekvése bizonyos helyeken korábban lehetővé tette a vadászó-gyűjtögető
életmódot folytató törzsek számára a letelepedést és a mezőgazdaságból élő
közösségek létrehozását, másutt pedig ez az átmenet ugyanezen okok miatt
késlekedést szenvedett. Az eurázsiai régiók pedig, ahol a neolitikus forradalom
korábban zajlott le, olyan technológiai előnyre tettek szert, amely egészen az
iparosodás kezdetéig megmaradt. Fontos viszont megjegyezni, hogy ezek a
mezőgazdaságra történő korai átállásból fakadó előnyök az iparosodás korában
elhalványultak, és végül csak nagyon korlátozott szerepet játszottak a mai
globális egyenlőtlenség kialakulásában. Azok a társadalmak, amelyek a
legkorábban tértek át a mezőgazdaságra, nem élnek modern korunkban is a
legnagyobb jólétben, sőt a mezőgazdaságra való specializálódásuk végül
akadályozta az urbanizáció folyamatát, és ezáltal jelentősen csökkent a
technológiai fölényük.
A modern kori társadalmak jólétének legmélyebben rejlő gyökereit keresve
végül eljutottunk oda, ahol minden elkezdődött: amikor az emberi faj több tízezer
évvel ezelőtt megtette első lépéseit Afrikán kívül. A diverzitás szintje az egyes
társadalmakban, amelyet részben a kivándorlás útvonala is determinált, hosszú
távú hatást gyakorolt a gazdasági fejlődésre az emberiség egész történelme során
- és azok jártak a legjobban, akiknek esetében az egymásra ösztönzőleg ható
különbözőségek a legtöbb újítást eredményezték úgy, hogy a társadalmi kohézió
sem szenvedett csorbát.
Az utóbbi évtizedekben a szegényebb országokban a fejlődés gyors terjedése a
növekedést elősegítő kulturális és intézményi sajátosságok meghonosodását
erősítette meg a világ minden táján, és ez nagyban hozzájárult a fejlődő országok
gazdasági növekedéséhez. A modern szállítóeszközök, a gyógyászati és
információs technológiák mind enyhítették a földrajzi viszonyoknak a gazdasági
fejlődésre gyakorolt negatív hatásait, a technológiai fejlődés intenzitásának
növekedése pedig tovább növelte a sokszínűség jótékony hatását a gazdasági
fellendülésre. Ha ezen trendek mellett olyan politikai irányelvek is
megjelennének, amelyek lehetővé tennék a túlzottan sokszínű társadalmak
számára a nagyobb társadalmi összetartás elérését, illetve a túlzottan homogén
társadalmak számára azt, hogy élvezhessék az egymásra ható különböző
intellektuális erők kedvező hatását, akkor valóban a gyökerénél tudnánk
megragadni a napjainkban oly elképesztő gazdasági egyenlőtlenséget.
Tannán ma már van igazi repülőtér, a legtöbb gyermek eljut az általános
iskolába, a szigetlakók mobiltelefonon beszélgetnek egymással, és rengeteg a
turista is, akiket a Mount Yasur vulkán vonz ide, illetve a hagyományok
bemutatása is remek jövedelmet biztosít a helyi gazdaság számára. És bár az egy
főre eső nemzeti jövedelem Vanuatu államban, amelynek a sziget a része, még