Oded Galor - Az emberiség utazása

gazdasági és politikai egyenlőtlenséget, csak tovább mélyítette a szakadékot a
jólét tekintetében a világ egyes országai között.
De a dominancia, a kizsákmányolás, valamint az aszimmetrikus kereskedelmi
kapcsolat már a gyarmatosítás előtti időkben is tetten érhető egyenlőtlen fejlődés
eredményeként jöhetett létre. A politikai és a gazdasági intézményrendszerekben
már korábban létrejött regionális különbségek, valamint az uralkodó kulturális
normák alapvetően befolyásolták a fejlődés iramát, valamint a stagnálásból a
fejlődés korszakába történő átlépés időpontját.
Az emberi történelem kritikus pillanataiban bevezetett intézményi reformok,
valamint bizonyos kulturális jellegzetességek kialakulása alkalmanként eltérő
növekedési pályára állított egy-egy országot. Ennek ellenére, az ilyen
véletlenszerű események – bármily drámainak és alapvető fontosságúnak is
tűnhetnek számunkra –, csak átmenetileg és csak nagyon korlátozott mértékben
befolyásolták az emberiség egészének fejlődését, és minden bizonnyal nem ezek
voltak a legfontosabb tényezők, amelyek az utóbbi néhány évszázadban az egyes
országok és régiók gazdasági fejlődésében az eltéréseket okozták. Nem véletlen,
hogy az első nagy civilizációk termékeny talajon jöttek létre, olyan nagy folyók
mellett, mint az Eufrátesz, a Tigris, a Nílus, a Jangce vagy a Gangesz. Egyetlen
véletlenszerű történelmi, intézményi vagy kulturális esemény hatására sem jöttek
volna létre a nagy ókori városok a vízforrásoktól távol, ahogy Szibéria fagyos
erdeiben vagy a Szahara közepén sem fejlődtek volna ki rendeletek hatására a
forradalmi mezőgazdasági technológiák.
A felszín alatt pedig a földrajzi adottságokban és a távoli múltban mélyebben
gyökerező tényezők bizonyos helyeken a növekedést támogató, másutt a
növekedést akadályozó kulturális sajátosságok, illetve politikai
intézményrendszerek kialakulását segítették elő. Közép-Amerikában például a
termőföld minősége nagy ültetvények kialakítására hatott ösztönzőleg, ami pedig
olyan extraktív politikai intézményrendszerek megjelenését segítette elő, mint a
kizsákmányolás, a rabszolgaság és az egyenlőtlenség. Másutt, mint például
Fekete-Afrikában, az adott területen pusztító betegségek csökkentették a
mezőgazdaság termelékenységét, és késleltették a fejlettebb mezőgazdasági
technológiák elterjedését. Emiatt csökkent a népsűrűség, így késlekedést
szenvedett a centralizált társadalom kialakulása és a hosszú távú fejlődés.
Szerencsésebb régiókban viszont a termőföld tulajdonságai és az uralkodó
viszonyok olyan kulturális jellegzetességek kialakulására hatottak ösztönzőleg,
amelyek a fejlődést támogatják: ilyenek például a magasabb fokú együttműködés,
a bizalom, a nemi egyenlőség és az erősebb jövőorientált beállítottság.
A földrajzi sajátosságok hosszú távú hatásának értékelése érdekében 12 000
évet utaztunk vissza az időben, a mezőgazdasági forradalom hajnaláig. Ebben az
időszakban a háziasítható növény- és állatfajok jelenléte, valamint a földrészek