Oded Galor - Az emberiség utazása

nagyobb valószínűséggel tudott felmutatni olyan kivételes képességű
individuumokat, akik meg is tudták alkotni ezeket az újításokat. Mi több: a
nagyobb lélekszámú társadalmakban sokkal nagyobb volt a specializáció és a
szakmai tapasztalat, illetve nagyobb mennyiségben tudtak gazdát cserélni a
gondolatok a kereskedelemnek köszönhetően, ami tovább gyorsította az új
technológiák terjedését és mindennapos használatát. 5 És mint láttuk, ez az
önmagát gerjesztő pozitív visszacsatolás már az emberi faj történelmének hajnala
óta folyamatosan működött a háttérben.
A népesség méretének a technológiai fejlődésre gyakorolt hatása a történelem
folyamán mindenütt, minden kultúrában és régióban megfigyelhető. Azokon a
területeken, ahol előbb vette kezdetét a neolitikus forradalom, mint például a
termékeny félhold régiójában, jelentek meg a legnagyobb őskori települések, és
ezek mindig is technológiai előnyben voltak a ritkábban lakott településekkel
szemben. De ugyanígy azok a területek, amelyek jobban megfeleltek a
földművelésre, következésképpen több embert tudtak eltartani, minden esetben
magasabb technológiai szintet értek el. Furcsamód ez még a viszonylag alacsony
lélekszámú polinéz társadalmakban is így volt, azaz a nagyobb közösségek, mint
például a Hawaiin és Tongán élők sokkal összetettebb és kifinomultabb hajózási
technikákkal büszkélkedhettek, amikor először találkoztak európaiakkal, mint a
kisebbek, például a Vanuatuhoz tartozó Malekula, Tikopia és Santa Cruz
lakossága. 6
Hogy mennyire fontos a népesség mérete abból a szempontból, hogy egy
társadalom milyen mértékben támogatja a technológiai újításokat, remekül
nyomon követhető a német feltaláló, Johannes Gutenberg példáján, akinek a
könyvnyomtatást köszönhetjük. Gutenberg Mainz nyüzsgő városában született, és
felnőtt életének egy részét Strasbourgban töltötte, következésképp sokat profitált
e két város virágzó kereskedelmi kapcsolataiból, melyeknek köszönhetően
hozzáférhető volt számára a korábbi generációk összegyűjtött tudása, illetve a
nyomtatás terén olyan távoli országok próbálkozásai, mint Perzsia, Görögország,
Bizánc, Kína és a Mamlúk Birodalom. Ezen városok mérete és gazdasági
fejlettsége tette lehetővé számára, hogy tanulmányozza az aranyművesség
technikáját, illetve hogy olyan forrásokhoz jusson, amelyek lehetővé tették
számára a saját nyomdarendszerének megvalósítását. Ha Gutenberg egy aprócska
faluban született volna, valószínűleg sokkal több akadály került volna az útjába.
Mivel nem ismerte volna meg ilyen szinten a régi civilizációkat, valószínűleg az e
téren elért eredményeikről sem értesült volna. És bizonyára sokkal nehezebben
tudta volna összeszedni a pénzt a prototípus továbbfejlesztéséhez is, hiszen a kis
falujában nem lett volna akkora piaca, amely a találmányát jövedelmezővé tehette
volna. Arról nem is beszélve, hogy ideje nagy részét bizonyára a földeken kellett