6.

Az Ígéret földje

A 19. század végén az emberek többsége a bolygón olyan otthonokban lakott,
amelyekben nem volt elektromos áram, folyó víz, vécé, szennyvízelvezetés vagy
központi fűtés. Szerény étrendjük változatosnak egyáltalán nem volt nevezhető,
nem volt hűtőszekrényük, hogy a mosógépet és a mosogatógépet már ne is
említsük. Csak nagyon kevesen tudták elképzelni, hogy az autókat – pláne a
repülőket – mindennapos közlekedési eszközként is használhatnák. A rádiót még
épp csak feltalálták, televízió és számítógép nem létezett, a telefonos
kommunikáció is gyermekcipőben járt, a mobiltelefonnak vagy az internetnek
pedig a gondolata is a legtöbbek számára boszorkányságnak tűnt volna.
De ezek az életkörülmények egy szemvillanás alatt megváltoztak. Az Egyesült
Államokban a folyó vízzel rendelkező háztartások aránya 1890 és 1940 között 24
százalékról 70 százalékra szökött, míg ugyanebben az időszakban a lakásukban
vécével rendelkezők aránya 12-ről 60 százalékra emelkedett. 1900-ban az
amerikai háztartásoknak csak elhanyagolható hányadában volt elektromos
világítás, 1940-re viszont már több millió lakás kapcsolódott rá az elektromos
hálózatra, és ezek 80 százalékában a világítást is az elektromosság biztosította. A
központi fűtés a 20. század elején jelent meg, és elképesztő gyorsasággal terjedt
el az Egyesült Államokban: 1940-ben már a háztartások 42 százalékát fűtötték
így. És jóllehet néhány évtizeddel korábban a legtöbb amerikai család még el sem
tudta volna képzelni, hogy egyszer saját autójuk, hűtőszekrényük és mosógépük
lesz, 1940-ben már 60 százalékuknak volt kocsijuk, 45 százalékuk konyhájában
állt hűtőszekrény, és 40 százalékuknál mosógép is működött. 1 Ebben az
időszakban más nyugati országokban is hasonló trendek voltak megfigyelhetők,
illetve a világ többi részén is ugyanez zajlott le a század második felében. Ezen
számok mögött az átlagember életminőségének olyan szintű emelkedése áll,
amelyet azok, akik soha nem éltek folyó víz, elektromosság nélkül vagy olyan
lakásban, ahol nem volt vécé, szinte felfogni sem tudnak.
Az egészség magától értetődően az életminőség egyik legfontosabb tényezője,
és ezen a téren szintén óriásit fejlődött a világ. Már jóval a modern
orvostudomány hajnala előtt, amely a 20. század második felére tehető, Louis
Pasteur francia tudós a járványtan megalapítójaként segített megérteni, hogy
miként terjednek a betegségek, aminek eredményeképp a 20. század fordulóján
Európa nagyvárosaiban mindenütt vízvezeték- és csatornahálózatok épültek,
aminek következtében a fertőző betegségek okozta halálozási számok meredeken