A TERV
2021 decemberében, két hónappal az orosz invázió előtt, Jake Sullivan találkozót hívott
össze. A találkozón jelen voltak a vezérkari bizottságból, a CIA-től, a State Departmenttől és
a pénzügyminisztériumtól. A találkozó fő kérdése: milyen választ adjon az USA Putyin
eljövendő inváziójára?
Több ilyen találkozóra került sor egy Fehér Házhoz közeli irodaházban, az „Old Executive
Buildingben”. Ebben az épületben foglalt helyet a PFIAB (President’s Foreign Intelligence
Advisory Board), az elnöki külföldi hírszerzők tanácsa. Az első fontos kérdés: legyen-e a
csoport által javasolt eljárás olyan, ami visszafordítható (pl. szankciók, pénzügyi
korlátozások), vagy olyan legyen, ami visszafordíthatatlan, mint a katonai jellegű műveletek?
A résztvevő számára csak fokozatosan vált nyilvánvalóvá (a forrás itt egy olyan személy,
akinek közvetlen tudomása volt az eseményekről), hogy Sullivan valódi célja az volt, hogy
kidolgozzanak egy tervet a Nord Stream vezeték megsemmisítésére. S hogy ez az elnök
kívánsága.
Az ezt követő találkozókon a támadás kivitelezését vitatták meg. A haditengerészet egy erre
a célra épített tengeralattjáró használatát javasolta. A légierő pedig bombákat szándékozott
ledobni, amelyeket később, távirányítással robbantottak volna föl. A CIA ragaszkodott a
titkos művelethez. Mindenki tisztában volt azzal, hogy mi forog kockán. Háborús
cselekményről van szó.
A CIA vezetője akkor William Burns volt, egy finom modorú ember, egykori oroszországi
amerikai nagykövet, aki külügyminiszter-helyettes is volt Obama elnök alatt. Burns gyorsan
összeállított egy munkacsoportot, melynek tagjai között, véletlenül volt valaki, aki járatos volt
a haditengerészet Panama City központjának tevékenységében. A következő hetekben
kidolgozták a tervet: a titkos búvárakciót hogy felrobbantsák a vezetékeket.
A terület nem volt teljesen ismeretlen. 1971 - ben az amerikai hírszerzés tudomására jutott
(máig felfedetlen forrásból), hogy az orosz haditengerészet két egysége tenger alatti kábelen
keresztül kommunikál. A kábel az Ohotszki tenger alatt volt, Oroszország távol-keleti
partjainál. A kábel a regionális haditengerészeti parancsnokságot kötötte össze a
vlagyivosztoki főparancsnoksággal.
A CIA és a Nemzetbiztonsági Hivatal egy kis csapatot rakott össze, s valahol Washington
államban képezte ki. A művelet sikerrel járt. A haditengerészet búvárai, átalakított
tengeralattjárókkal először megkeresték a tenger alatti kábelt. A búvárok egy lehallgató
készüléket helyeztek el a kábelen, amivel később le tudták hallgatni a kábelen közvetített
üzeneteket.
A Nemzetbiztonsági Hivatal megtudta, hogy az orosz haditengerészet a kábelen keresztül
titkos kód nélkül kommunikál. A lehallgató készüléket és a szalagot amelyre a hangokat
felvették, havonta cserélni kellett, de a projekt kb. tíz évig futott, addig, amíg egy civil
Nemzetbiztonsági Hivatali alkalmazott (egy technikus) kompromittálta. Ronald Pelton
folyékonyan tudott oroszul. Peltont 1985-ben elárulta valaki aki az orosz oldalról átállt
Amerika oldalára, és börtönbe zárták. Peltonnak az oroszok mindössze ötezer dollárt