fizettek a kábellel kapcsolatos információért, továbbá harmincötezer dollárt más olyan
információért, amit átadott az oroszoknak, és amit soha nem hoztak nyilvánosságra.
A vízalatti projekt kódneve Ivy Bells volt. Az innovatív és kockázatos projekt értékes
információhoz juttatta az amerikai hírszerzést az orosz haditengerészet terveivel
kapcsolatban.
Sullivan csoportja, amelyben több ügynökség képviseltette magát először szkeptikus volt a
CIA tervvel kapcsolatban. Túl sok volt a megválaszolatlan kérdés. A Balti tengeren sok
orosz őrjárat cirkál, nincsenek olajkutak, amiket esetleg álcának lehetett volna
használni. Esetleg a búvároknak Észtországba kell menni kiképzésre, ami közel van az
orosz gázvezetékek kiinduló pontjához. „Ez nagy kibaszás lenne”- hangzott el az egyik
meetingen.
A magát meg nem nevező forrás szerint akadtak olyanok akik azt mondták, hogy „nehogy
már megcsináljuk! Politikai rémálom lesz, ha kiderül.”
Ennek ellenére, 2022 elején a CIA munkacsoport tudatta Sullivannel, „megvan a módja,
hogyan robbantsuk fel a vezetéket”.
Ami ezután következett, meglepő volt. Február 7-én, három héttel a látszólag elkerülhetetlen
orosz invázió előtt, Biden Olaf Scholz-cal találkozott a Fehér Házban. Scholz némi hezitálás
után teljesen az amerikai oldalra állt. Az ezután következő sajtótájékoztatón Biden
diadalmasan kijelentette: „Ha Oroszország bevonul Ukrajnába...akkor nem lesz Nord Stream
- Teszünk róla, hogy vége legyen.”
Victoria Nuland már húsz nappal azelőtt ugyanezt az üzenetet közvetítette, de ez akkor még
nem kapott nagy sajtónyilvánosságot. „Világosan szeretnék fogalmazni. Ha Oroszország
bevonul Ukrajnába, vagy így vagy úgy, a Nord Stream 2 projektnek nem lesz folytatása.”
A tervezők között voltak olyanok akiknek nem tetszettek az ilyen nyílt célzások.
„Olyan volt, mintha egy atombombát helyeznénk Tokió közepére, és utána azt mondanánk a
japánoknak, hogy fel fogjuk robbantani” – mondta egy névét elhallgató forrás. A terv szerint
a robbantásnak az invázió után kellett megvalósulnia, és fontos volt, hogy maradjon titokban.
Ezt Biden vagy nem értette, vagy nem vette figyelembe.”
Biden és Nuland indiszkréciója, már ha erről van szó, valószínűleg frusztrálta a tervezőket,
de ezzel együtt lehetőséget is kínált. A forrás szerint egyes idősebb CIA ügynökök rájöttek,
hogy a vezeték felrobbantása „ettől fogva nem titkos, mert az elnök nyilvánosságra hozta”.
Az Északi Áramlat 1 és 2 felrobbantási tervét hirtelen visszaminősítették. A terv hivatalosan
immár nem minősült szigorúan titkos terveknek, mert a titkos tervek esetében szükséges a
kongresszus tájékoztatása. A lefokozás miatt a projekt csak „szigorúan bizalmassá” vált,
amelyet az amerikai hadsereg is támogatott. A forrás által adott magyarázat szerint így „nem
volt olyan kötelezettség, hogy a kongresszust tájékoztassuk. Ettől a pillanattól a tervet csak
végre kellett hajtani, de így is titokban kellett tartani. Az oroszok a Balti-tengert elsőfokú
megfigyelés alatt tartják.