megfigyelt amerikai állampolgárokat, merényleteket követett el külföldi vezetők ellen, és
aknamunkát végzett Salvador Allende szocialista kormánya ellen.
A fentiek miatt, az 1970-es évek közepén, Frank Church Idaho állami szenátor egy szenátusi
meghallgatás sorozatot kezdeményezett, amely tisztázta, hogy Richard Helms, a CIA akkori
vezetője, köteles az elnök kívánságára olyan dolgokat is megtenni, amelyek esetleg
törvénybe ütköznek.
Zárt ajtók mögött Helms kifejtette, hogy az
elnök titkos parancsaival kapcsolatos
tevékenységek a „szeplőtelen
fogantatáshoz” hasonlítanak. „Nem
számít, hogy helyes-e, ha megcsinálod,
vagy helytelen: a CIA más szabályok
szerint működik, mint az állam más
szegmensei.” Lényegében azt közölte a
szenátorokkal, hogy ő mindig a koronának
dolgozott, nem az alkotmánynak.
A Norvégiában dolgozó amerikaiak ugyancsak saját törvényeik szerint dolgoztak, és most
egy új kérdésük volt: hogy kell távolról felrobbantani egy C4 alapú robbanószerkezetet,
Biden parancsára. Sokkal nehezebb feladat volt, mint azt Washingtonban gondolták. A
norvég csapat nem tudhatta, Biden mikor nyomja meg a gombot. A C4-bomba elhelyezése
után hetekkel, hónapokkal, vagy évekkel?
Az új terv szerint a C4-es robbanószerkezetet egy hangbója hozza működésbe, amelyet egy
repülő ejt a tengerbe, a megfelelő időben. A procedúrához fejlett jelfeldolgozó technológia
volt szükséges. Vigyázni kellett, hogy a tengermozgás, esetleg egy közeli hajó, szeizmikus
rezgés, hullám, vagy akár valamilyen tengeri lény által okozott háttérzaj ne hozhassa
működésbe a robbanószerkezeteket. Ezt úgy oldották meg, hogy a hangbója rendkívül
alacsony frekvenciájú hanghullámmal hozta működésbe a robbanófejeket. Dr. Theodor
Postol, az MIT professzor emeritusza szerint, „erős hangjelre van szükség, nehogy a
háttérzaj véletlenül működésbe hozza a bombákat”. Postol a tudomány, technológia, és a
nemzetbiztonsági politika professzora, ezenkívül tanácsadóként is dolgozott a Pentagon
Tengeri Műveleti Vezérkarának. Szerinte: „Minél több ideig van a robbanóanyag a vízben,
annál nagyobb az esélye, hogy a háttérzaj miatt felrobban.”
- szeptember 26-án, egy P8 kémrepülő, amely a norvég haditengerészethez tartozott,
egy látszólag rutinrepülés közben leejtette a hangbóját. A jel eljutott a robbanófejekig, így
először a Nord Stream 2, majd a Nord Stream 1 vezetékek is felrobbant. A négy vezeték
közül három működésképtelenné vált. Perceken belül metán gáz tört a víz felszínére, és a
világ megtudta, hogy valami olyasmi történt, ami visszafordíthatatlan.
KÖVETKEZMÉNYEK
Közvetlenül az események után az amerikai média „megoldatlan rejtélyről”
beszélt. Oroszországot nevezték lehetséges felelősnek, részben a Fehér Ház által