„Szándékosan nagy különbség volt aközött, amit mondtak és amit tudtak.” (A norvég
nagykövetség, többszöri kérés után sem válaszolt a fentiekkel kapcsolatban.)
A norvégok több akadály leküzdésében is segítettek. Ismert volt, hogy az orosz
haditengerészet rendelkezik olyan technológiával, amelyek képesek a víz alatti aknák
felderítésére. Az amerikai robbanóanyagot úgy kellett elrejteni, hogy az orosz rendszer ne
ismerhesse fel őket. Erre a problémára a norvégok tudták a megoldást.
A norvégok tudták legjobban a választ arra a kérdésre is, hogy mikor hajtsák végre a
műveletet. 21 éve, minden júniusban a Hatodik Amerikai Flotta nagyszabású NATO
gyakorlatot tart a Balti-tengeren. A 2022. évi gyakorlat kódneve Baltic Operations 22, vagy
BALTOPS 22. A norvégok azt javasolták, hogy a művelet a gyakorlat közben történjen.
Az amerikaiak meggyőzték a Hatodik Flotta vezetőit, hogy a BALTOPS 22 programját
egészítsék ki egy kutatással és fejlesztéssel kapcsolatos gyakorlattal. Ennek a hozzáadott
gyakorlati résznek az anyaga elérhető a haditengerészet honlapjain, és a leírás szerint a
Hatodik Flotta és a haditengerészet „kutatási központjai” közötti együttműködésről van
szó. Természetesen a tengeri esemény a Bornholm- sziget közelében történt volna, és a
gyakorlat menete szerint az egymással versenyző csapatok aknákat telepítettek volna, majd
a vízalatti technológiával próbálták volna azokat hatástalanítani.
A gyakorlat önmagában is hasznos volt, ezenkívül leplezte volna az igazi műveletet. A
Panama City-ből érkezett harcosok a BALTOPS22 alatt elhelyezték volna a C4-es
robbanószert a vezetékeken, egy 48 órás időzítővel. Az első robbanás előtt az összes
amerikai és norvég már távol lett volna a helyszíntől.
Ez volt az eredeti terv, de ekkor Washington meggondolta magát. A Fehér Ház aggódott,
mert ha csak két nap telik el a BALTOPS vége és az első robbanás között, akkor nyilvánvaló
lett volna az amerikai részvétel.
A Fehér Ház új kívánsággal állt elő: lehet-e úgy csinálni az egészet, hogy a robbanás később
következzen be?
A csapat egyes tagjait ez meglehetősen irritálta. A Panama Cityben képzett búvárok már
régóta begyakorolták, hogyan helyezik a C4-es robbanószert a vezetékre, de most a norvég
csapatnak egy másik megoldással kellett előállnia, Biden kívánságára. A robbanásnak akkor
kell bekövetkeznie, amikor Biden elrendeli.
A CIA-nek nem okozott nehézséget az újratervezés az utolsó percben. De újra a felszínre
jöttek a korábbi kérdések: szükséges-e ilyen művelet? Törvényes-e egy ilyen művelet?
Az elnök titkos parancsai miatt előjött a CIA egyik régebbi dilemmája is. A vietnámi háború
alatt Johnson elnök a CIA-t olyan tevékenységekre kényszerítette, amelyek ellentmondtak a
CIA alapszabályainak, nevezetesen, hogy Amerikán belül nem tevékenykedhetnek. Az
országban akkor növekvő háborúellenes érzelmek miatt a CIA megfigyelte az Amerikán belül
tevékenykedő béke aktivistákat, hogy kiderítse, hogy a kommunista Oroszország áll-e
mögöttük.
Az ügynökség végül beleegyezett, és az 1970-es években már túl is tett Johnson elnök
követelésein. A Watergate botrányban több újság nyilvánosságra hozta, hogy a CIA