ilyen átalakítása a poszttraumás stressz zavar számos fö tünetének enyhülését vonja maga után. A
rettegés kiváltotta fizioneurózis szavak segítségével egyértelműen visszafordítható.^20
Ám a fenti intenzív terápiás technikáknak is vannak bizonyos korlátaik. Míg az emlékbetöréses és
hiperarousales tünetek az elárasztást követően javulni látszanak, addig a tompultság és a társas
szférából való visszahúzódás beszüküléses tünetei mit sem változnak, és nem minden esetben
oldódnak meg a házassági, társas és munkahelyi problémák sem. A trauma rekonstrukciója
önmagában nem foglalkozik a traumatikus esemény társadalmi, illetve kapcsolati vetületével. A
rekonstrukció a gyógyulási folyamat szükséges, de önmagában nem elégséges része.
Amennyiben a trauma kapcsolati vetülete kezeletlen marad, esetenként még az emlékbetöréses
tünetek enyhítésének amúgy is korlátozott célja sem érhető el. Lehet, hogy a páciens maga sem
hajlandó megválni egyes tüneteitől (mint például a rémálmoktól vagy emlékbevillanásoktól), mivel
számára ezek fontos jelentésre tettek szert. Lehet, hogy e tünetek egy elveszített személyben való
örök hitét jelképezik, gyászát helyettesitik, vagy feloldatlan bűntudatát fejezik ki. A tanúságtétel
társadalmi jelentéssel bíró formája nélkül számos túlélő tünetei megtartását választja. A háborús
vereseket író Wilfred Owen így beszél erről: „Bevallom, én magara hívom elő azt a néhány háborús
álmot, amit még álmodom. Egy-egy este szándékosan idézem fel a háborút. A kötelességem
teljesítem a háború iránt."^21
A hosszantartó, ismételt bántalmazás túlélőinél a traumatörténet részleteinek összeállítása még
bonyolultabb feladat. A konkrét traumatikus események megközelítésére hatékonyan használható
technikák nem mindig működnek krónikus bántalmazás esetében, különösen azon túlélőknél,
akiknek komoly emlékezetkiesései vannak. A teljes történet rekonstrukciójához szükséges idő
általában jóval túllépi a 12-20 alkalmat. A páciens ezért kísértést érezhet, hogy a folyamat
gyorsítása érdekében minden lehetséges intenzív - hagyományos vagy újabb - gyógymóddal
megpróbálkozzon. A maratoni nagycsoportok" vagy bentfekvéses „csomag-programok" gyakran
azzal az irreális ígérettel fogják meg a túlélőket, hogy valamilyen „villámmódszerrel" fogják
meggyógyítani őket. Azok a programok, amelyek az integrációhoz szükséges tágabb kontextus
nélkül, gyorsan akarják feltárni a traumás emlékeket, nemcsak szakmailag felelőtlenek, hanem
potenciálisan veszélyesek is, mivel egyedül hagyják a pácienst a feltárt emlékekkel, miközben
nincsenek megfelelő eszközei, hogy úrrá legyen rajtuk.
A rekonstrukció legnehezebb része nem az amnézia határainak áttörése, hiszen ez rendszerint
számos módszerrel elérhető. A feladat neheze akkor jön, amikor az amnézia határának túlsó oldalán
a túlélőnek szembe kell néznie a borzalmakkal, és ezeket az élményeit be kell építenie részletesen
kifejtett élettörténetének elbeszélésébe. E lassú, fáradságos, gyakran frusztráló folyamat leginkább
egy bonyolult kirakósjáték összerakására hasonlít. Először a kép keretét rakjuk ki, majd minden
egyes új információt számos szempontból megvizsgálunk, hogy lássuk, hogyan illeszthető bele az
egészbe. Száz éve Freud szintén a kirakósjáték képét használta a korai szexuális trauma feltárásának
leírására.^22 A türelem jutalma az áttörés ritka pillanata, amikor a játék néhány darabja hirtelen
helyére kerül, szemünk elé tárva a kép egy újabb részletét.
- 12 - 15 fö fölötti létszámú csoport, amelynek tagjai több napot töltenek összezárva
222
Az újabb emlékek felidézésének legegyszerűbb módszere a páciens már meglévő emlékeinek
alapos feltárása. A legtöbbször ez az egyszerű, hétköznapi megközelítés is elegendő. Ahogy a
páciens megéli az általa ismert tények teljes érzelmi hatását, spontán módon újabb emlékek
kerülnek a felszínre. Ez történt a 32 éves incesztustúlélő Denise esetében is: