Quim Monzó - Guadalajara

van, hogy felnőebbnek érezze magát, hogy megmutassa, ez a „hazai hősei
vagyunk”, ez nem az ő világa. De a szíve legmélyén vajon nem arra vágyik,
hogy ő is a hősök közé tartozzon? Vakmerőség lenne elfogadni az apja
kihívását, de most már egyikük sem tud uralkodni magán, mert a
bátorságuk öncélú, hiszen nem vágynak dicsőségre. Ha elfogadja a kihívást,
egy csapásra felnő lehet belőle. Beszalad a konyhába, fog egy almát,
visszamegy a kertbe, keres egy fát nyolcvan lépésre az apjától, nekidől a
törzsének, és felteszi az almát a fejére, miközben az apja már az íjat feszí.