Guido Tonelli - Idő

szenvedélyesen szereti a zene minden formáját, beleértve a
görög világ ősi hangzásait és a hagyományos indiai ritmusokat.
Olyan szenvedélyes érdeklődést mutat a madarak énekének
tanulmányozása iránt, hogy végül ő maga is az ornitológia jeles
szakértőjévé válik. 1932-ben, 24 évesen feleségül veszi Claire
Delbos hegedűművészt és zeneszerzőt, aki szintén a Párizsi
Konzervatórium hallgatója volt. Tébolyultan szerelmesek
egymásba, és együtt lépnek fel, Messiaen különböző darabokat
komponál boldogságuk megünneplésére, így például akkor is,
amikor fiuk, Pascal 1937-ben megszületik.
A konfliktus kitörésével ez az idilli kép hirtelen szertefoszlik.
Messiaent közkatonaként sorozzák be, igaz, muzsikusként, a
második hadsereg zenei és színházi központjába. Más
művészekkel együtt azt a feladatot kapja, hogy előadásokat
szervezzen a csapatok moráljának emelésére, de a hitleri
páncéloshadosztályok villámháborúja szétmorzsolja a francia
védelmi rendszert, és Messiaen, több ezer katonatársával
együtt, fogságba esik.
A görlitzi táborban nagyon kemény az élet. A körülmények
embertelenek, és naponta több tucat fogoly veszti életét.
Ezeknek a fiatal katonáknak a lelkét a legsötétebb kétségbeesés
gyötri. Senki sem tudja, vajon viszontlátja-e valaha is szeretteit,
vagy hogy másnap életben lesz-e még.
Messiaen ilyen borzalmas körülmények között is fejest ugrik
a mély vízbe, és kamarazenei mű komponálásába kezd. A még
őrültebb ötlete azonban az, hogy a táborban, a foglyoknak fogja
előadni. 1941. január 15-e van, a hőmérő a barakkon kívül