VilagHelyzete Könyvújság 2023-24 Téli Tripla szám - 718 oldalon

(VilagHelyzete) #1

Figyelemreméltó a tévéstúdióban elhangzottak mondandója, mert mint hallhattuk:


„Ott van Ausztria, amely látszólag semleges és ott van Szlovákia is, amely
kényelmetlenül érzi magát a háborúzó Ukrajna közelében és igyekszik kimaradni
a konfliktusból. Így van ezzel Magyarország is és akkor még ott van a volt
Jugoszlávia.”

A vendég Szlovéniát név szerint is említette. Vagyis Moszkvában az ukrajnai
háborúval való szembenállást tekintik olyan kohéziós erőnek, amely összekötné a fent
említett országokat egy nagyobb államalakulatba.


Miért olyan fontos Oroszországnak, hogy a Kárpát-


medence térségében létrejöjjön egy semleges


középhatalom?


Nagy Péter cár uralkodása – XVII. és a XVIII. század fordulója – óta az orosz
geopolitika egyik sarkalatos doktrínája, hogy a nyugati végeken a hatalmas
országot baráti államok határolják.


A koncepció lényege, hogy az Orosz Birodalmat ne tudja egyik európai nagyhatalom
sem váratlanul megtámadni. Ez a védelmi doktrína túlélte a cárizmust, a szovjet
időszakot – Sztálin a második világháború után ragaszkodott Kelet-Európa
kommunista berendezkedéséhez –, és az orosz védelmi elképzelés manapság sem
változott.


A térségben több mint három évtizede lezajlott rendszerváltozás hajnalán, 1989.
december 2- 3 - án, Gorbacsov szovjet pártvezető is ezt szerette volna elérni a Bush
amerikai elnökkel való máltai találkozóján.


Vagyis, Moszkva szabadjára engedte a térség társadalmi átalakulást, cserében a
NATO vállalta, hogy nem terjeszkedik keletre. Mint látjuk, ez nem valósult meg, sőt a
három balti állam révén, még volt szovjet tagköztársaságok is a nyugati védelmi
rendszer tagjai lettek.


 Most más formában ugyan, de az eredeti elképzelés mentén, akar


Moszkva Közép-Európában egy NATO-mentes, semleges hatalmat


látni.



  • És akkor még nem beszéltünk Romániáról. Bukarestben biztos, hogy sok
    embernek okozott álmatlan éjszakákat a Kreml részéről az Osztrák–Magyar
    Monarchia feltámasztásának ötlete.


Ugyanis Moszkva a második világháború után több ízben is felvetette az erdélyi
kérdést, nem utolsó sorban azért, hogy a mindenkori bukaresti vezetést sakkban
tartsa.

Free download pdf