❗ Ezt követően, ugyancsak Magyarországon, Budapesten, szintén 1991-ben,
novemberben Budapesten jött létre Közép-Európai Kezdeményezés (KEK).
A közép- és kelet-európai országok „bővített kiadása”. Ennek a szervezetnek is az a
célja, hogy a térség államainak segítsen a nyugat-európai rendszerbe betagozódni.
Magyarország, Olaszország, Ausztria és Jugoszlávia írta alá a Quadragonale
szerződést. Azóta a szervezet tagjainak létszáma kibővült, gazdasági és kereskedelmi
célokra tett erőfeszítései felerősödtek, a politikai ambíciók viszont háttérbe szorultak.
❗ Viszont az Osztrák–Magyar Monarchia modern kori
felvetésének lényege, hogy nem a meglévő nyugati
struktúrába való integráció a cél.
Hanem éppen ellenkezőleg, részben az EU-n kívül, annak konkurenciájaként
szerveződne meg az új államalakulat.
Úgy, ahogy a dualista rendszer több mint száz évvel ezelőtt létezett, lehetetlen az
egykori birodalmat ismét létre hozni.
Nemcsak azért, mert az érintett államok ragaszkodnak a nemzetállami koncepcióhoz,
hanem azért is, mert a Monarchiának voltak olyan közös elemei – a kultúra, a német
nyelv közös kommunikációs eszközként való használata, a Habsburg-ház összetartó
ereje, a társadalmi béke, a gyors gazdasági növekedés –, amelyeket a birodalom népei
az első világháborúig elfogadtak.
A térségben manapság meglévő ilyen elemek nem elég erősek ahhoz. hogy az
országcsoportot összefogjon.
Viszont a félelem – ukrajnai háború, illegális migráció, egy újabb járvány,
klímaváltozás, gázai-konfliktus, energiaválság, demográfiai krízis –, valamint az a cél,
hogy a gazdaság fejlődjön, összekötheti a térség államait egy újfajta, nem
központosított együttműködési formában.
Az új alakulat talán megértőbb lenne az Unióból kiszorult, annak határán „tántorgó”
államok érdekei iránt és figyelembe venné a térség sajátosságait.
Mit is mondott Napóleon:
Szerkesztette: A VilagHelyzete alapító szerkesztő újságírója
Forrás: Magyar Hírlap