Különféle pénzbeli fizetségek is terhelték a jobbágyokat. A földesúrnak
helyadót (félhely után 4 frt 75 dénár), az irtásföldek holdja után 20 dénárt,
minden kasza rét után 10 dénárt fizettek.^85 Egy példa: Homor András félhelye után
fizetett 4 frt 75 dénárt, 4 hold irtásföld után 80 dénárt, 1/2 kasza rét után 5 dénárt.
Urasági „adója” tehát 5 frt 60 dénár.
A község a száraz kocsma után 2 frt-ot fizetett, a mészáros székbére is ennyi.
Kránitz Osvald vámos és Ensöl Péter bíró semmit sem fizetett. Munka,- illetőleg
robottartozásról nem szól az 1639-es urbárium, de az 1670-esben már ezt olvas-
suk: „Mindennemű munkával és robotával tartoznak, valamint az több falubeliek.”
A robot méretéről, módozatairól nincs értesülésünk, mivel Cenken majorgaz-
dálkodás nem folyt, de egy 1642-beli zsellérkérvény rávilágít a helyzetre.
Ebben a zsellérek ezt írják Nádasdy Ferencnek^86 :
„Kegyelmes Urunk! Mi nagycenki zsöllérjobbágyai annyira kényszeríttetünk
marhának való szekerezésre és egyéb robotolásra, hogy immár csak négyen
vagyunk az kiknek marháik vagyon. Tudja pedig Nagyságod, hogy nekünk sem
helyföldünk, sem rétünk nincsen, hanem más móddal kell az marhatartás gond-
ját viselnünk, nem kevés költséggel. És ha mint eddig, úgy szolgáltatnak ezután
is bennünket, mi is minden marháinkból kifogyunk, s akik szerezhetnének is,
ez állapottól félvén, azok sem vesznek marhát, és így sem magunknak,
sem nagyságodnak hasznosan nem lehetünk.
Könyörgünk ezért nagyságodnak, mint kegyelmes urunknak, szabadítson
föl ezen sok szokatlan szekerezéstül. Ha köll is valamit cselekednünk, csak tudjuk,
mennyi légyen az. Készek vagyunk engedelmesek lenni, csak azon kívül többre
ne kényszerítsenek. Elhigyje nagyságod, ha ezt cselekszi velünk, rövid esztendő
közt sokkal több marhás zselléri lesznek ...”
Nádasdy válaszában ezt írta: „Elrendeltük, hogy mostantul fogva az Nagy
Czenki falunkban való zsellérek marhával semmi egyebet ne szolgáljanak,
csak a lövei tagban mindegyik a maga ekéjével esztendőnként két holdat szántson
háromszor, azonkívül az szőlőkhöz való ganéjzásban tartoznak segítséggel lenni.”
Iparosokról ez időből kevés a feljegyzés.
A malomiparról. Alapvető táplálékunk anyagát, a gabonát - a nehéz kézi dará-
lás helyett - már a folyóvíz erejével hajtott szerkezet segítségével őrölték lisztté.
Az 1543-tól meglévő adójegyzékek (dica) gyakran említik a malmot. Az első rész-
letes híradás 1623-ban kelt. Abban az időben már megindult az azonos szakmabeli
iparosok céhekbe tömörülése.
A Csepregen, 1623-ban megalakult molnárcéh jegyzőkönyve^87 felsorolja
az Ikva-patak malmait, köztük Nagycenken kettőt, Kiscenken egyet. Érdekes
a jegyzőkönyv szövegéből pl. a 6.,7. és a 8. pont : „Az ikvaj malmok rendi: ... 6. Nagy
Czenki malom az Ur eő Nagyságha malma feölső, harmados, az molnár itelire fél
keöböI gabona jár minden héten.” A továbbiakban már nem eredeti szövegezésben: ...- A második nagycenki malom is harmados, a molnár ételére itt is fél köböl gabona
jár. 8. A Dávid Czenki malom harmados. Ezek egyikében működött „Miklós mester,
Nádasdy Pál urunk ő nagysága nagycenki molnárja, a céh választott esküdtje.”
A jegyzőkönyv az Ikván (a keresztúri Ikvát, vagyis az Arany-patakot is beleértve)
Küllőtől Endrédig 20 malmot sorol fel. A céhhez egyébként „91 helyen 211 kerek
lisztjáró és kása-törő malom” tartozott.
Az előbb említett szőlődézsmajegyzék viszont elárulja, hogy a lakosság
legnagyobb része szőlőműveléssel is foglalkozott. A szőlő területe nem ismert,
csak a termés. A jobbágyoknak egyenként 1,5-24 urna közötti mennyiség termett.
(1 urna = 54 liter). A jegyzék szerint „Czenknek az summája kitesz 698 urnát (
hl), Dávid Czenké 272 urnát (147 hl).” A „krajcáros bordézsma” feliratból azt is meg-
tudjuk, hogy a papi tizedet (dézsmát) pénzben váltották meg a termés arányában.
Ennek összege Nagy Czenken 9 frt 30 dénárt, Dávid Czenken 3 frt 62 dénárt tett ki.
Jelentős helyet foglalt el mezei munkájukban a kender termesztése, hiszen
abból készítették ruházatukat és egyéb ruhaneműiket. A munkát főleg az asszo-
nyok végezték. Egy 1630-as írás szerint „özvegy asszonyok, akiknek semmi veté-
sük nincs és másnál laknak, rokkán ülőknek hívatnak”^84
A növénytermesztés mellett jelentős az állattenyésztés is. Élelmük jó részét az
állatok, az igaerőt pedig kizárólag az ökör és ló szolgáltatta. 1639-ben 114 ökör, 104
tehén és 5 ló volt a nagycenki jobbágyok birtokában. Közülük 17 négyökrös gazda.
A kiscenkieké nem ismeretes, mert ekkor a község zálogbirtok volt.
Az erdőirtás már a Nádasdyak idején is javában folyt. Legfőbb célja a ter-
mőterület növelése. Ismeretes, hogy a zsellérek nem birtokolhattak helyföldet,
így irtásföldek szerzésére törekedtek. 1679-ben a községben több mint 200 hold az
irtásföld. Ebből 30 holdat a kópháziak és keresztúriak irtottak. A cenki jobbágyok
és zsellérek 1-7 holddal rendelkeztek. A szabadságlevelek bizonysága szerint egyes
szabadok pedig 20-43 hold közötti irtásföldet kaptak.
A házépítésnél nagy a szerepe a fának, ezért tűzvészek is gyakoriak.
Egy 1556. évi tűzvészről az adójegyzék is megemlékezett. 1670-ben is nagy tűz
lehetett a községben, a mai Gyár utca középső részén (33-59. hsz.-ig), mert 15
jobbágy kapott 1-2 évi „szabadságot” - házépítés miatt - Dongó Sámuel tiszttartótól.
Jelentős tehertételt jelentett az urbárium által előírt úrbéri kötelezettségek
(dézsma, robot) teljesítése.
Ezek felsorolása 1639-ben – jórészt eredeti fogalmazásban - így hangzik:
„Tikmonyat (tojás) minden heltül [helyről] adjanak 20 db-ot. A Nagy Czenkiek
a Dávid Czenkiekkel együtt adjanak egy vágómarhát. Minden fél helyhez va-
gyon szántóföld jugerum 10 (kishold). Rét kb. 2 kasza. A zselléreknek sem földjük,
sem rétjük nincs.
Karácsomban és húsvétban tisztességes ajándékkal tartoznak az úr őnagyságá-
nak, úgymint borjúval, lúddal, kappannal, tikkal, túróval, vajjal, tikmonnyal.
Azonképpen mikor az őnagysága váraiban mennyegzőt szolgáltatnak,
tisztességes ajándékkal tartoznak.
Minden fél heltül adnak ő nagyságának 8 tikot, 2 kappant, 2 ludat, 2 negyed
(icce) vajat és két (icce) túrót. A szolgáló zsellérek felerészt adnak.
Búzát, rozsot és zabot nem adnak.
Szent György napban minden félhelyes ad az úr ő nagyságának 10 dénárt.
Szent Mihály napban is annyit kellene adni, de azért két kappant köll adni.
Mindenféle őszi és tavaszi vetésbül dézsmával tartoznak. Az kiknek irtásföldek
vagyon, dézsmával és földköböllel tartoznak, de a földköböl helett 20 pénzt adnak.
Az vidékiek minden hold földrül egy-egy köböllel tartoznak. Azonkívül dézsmával is.
Méhbül és báránybul azonképpen tizeddel tartoznak és kecskefibül is.”