Keszei_Istvan_Nagycenk_multja_es_jelene_2023-03-24

66 67

helyett arra kérték a grófot, adjon nekik valamilyen munkát, mert „az adósság

letörlesztésére készek kiállni.”^154

A lakosságot ért sérelmekre rámutat Lex Mihály a grófhoz írt kérése, amelyben

ez áll: „A franciák mennyi költségünkbe nem teltek, amelyet csak az Isten tudja,

és annyira megnyomorodtunk, hogy alig élhetünk.”

5. Széchenyi István gróf (1791-1860)

Életéről és munkásságáról könyvtárnyi az irodalom. A „legna-

gyobb magyar” nemcsak Cenké volt elsősorban, hanem hazánk

minden polgáráé. Haza,- és népszeretete nagyszerű csele-

kedetekre sarkallta, elősegítve az ország és népének javát.

Hasonlót a magyar földesurak között hiába keresnénk.

Hazaszeretetéről a Kelet Népében (1841) írt sorait idéz-

zük: ,,Mióta élek, kimondhatatlan vágy létezik lelkemben

Magyarország kifejtésére. A magyar nemzet feldicsőí-

tése él minden csepp véremben.” Másutt így ír: „Minden

erőmet csak egy egészre, a közjóra egyesíteni.”

Népszeretetére vonatkozólag naplójából idézünk (1825): „Gazdaságomat

a legmagasabb fokra kell fejleszteni, hogy a földből kivegyük azt, ami csak lehetsé-

ges. Ily módon gazdagabb leszek, és alattvalóimnak többet elnézhetek, s általában

akkor több jót tehetek. Nem ez-e a kötelessége minden földbirtokosnak?”^155

Széchenyi otthon érzékelte „a nagy magyar parlagot”. Ráeszmélt annak igazságára,

amiért édesapja megcsókoltatta vele egy öreg béres kérges tenyerét, mondván: „Csókold

meg, fiam, ezt a kezet, mert ez dolgozik értünk, ennek köszönhetünk mindent!”^156

Népszeretetével együtt járt az arisztokrácia megvetése. 1828-ban, egy barátjá-

nak küldött híres levelében így ír az arisztokrácia rothadásáról: „Annyira elrom-

lottak mágnás társaink és nemeseink egyáltaljában, hogy nem is érzik, s nem

is sejdítik, mennyire elaljasodtak... Rothadjon porok.”^157

Könyvünkben elsősorban Széchenyi cenki vonatkozású munkásságát

igyekszünk bemutatni.

1820-ban, édesapja halálakor örökölt hatalmas vagyona Sopron megyében

az alábbi:^158

Nagy- és Kiscenk 4922 kishold

Bóz 757 kishold

Hidegség 1902 kishold

Hegykő 3903 kishold

Fertőhomok 1494 kishold

Röjtöki nagyerdőrész 3414 kishold

Összesen 16 392 kishold

Kőszegre és Szombathelyre is érkeztek csapatok, melyek Győrig hatoltak. Május
végén a franciák Cenket is megszállták.

Jún. 13-14-én ütköztek meg a József főherceg vezérlete alatt álló nemesi haddal
Győr-Szabadhegy mellett.

Ferencz gróf Lajos fia is részt vett az ütközetben, kardcsapástól meg is sebesült.
A két fiatalabbat [Pált és Istvánt] a vezérkarba osztották. „Ők szerencsések voltak”

• írta Pap a grófnak.

Az utolsó vámház. Épült 1808-ban

„Pali a tűzben lóról szállt, és ordonánca (tiszti szolga), aki a lovát tartotta,
egy ágyugolóbis által kétfelé lövetett. Pista pedig nagy veszedelemme1, éjszaka
a francia strázsák között egy csónakon szerencsésen vitt hírt Győrből Komáromig.”^153

Győr mellett - mint ismeretes - a magyar nemesi csapatok csúfos vereséget
szenvedtek.

Okt. 20. táján mentek e1 a franciák Cenkről.
Néhány adat a károkról: az uraság a franciák részére a megszállás idején nagy
mennyiségű élelmet és takarmányt: 10 p. m, lencsét, 103 p. m, lisztet, 110 p. m.
rozsot, 66 p. m. zabot, 540 porció szalmát és 300 porció szénát szállíttatott be
a vármegye magazinjába.

A községnek is sok pénzébe került a megszállás. A katonaság és a kapitány
elszállásolásának költségeire a helybeli Schmidbauer vendéglősnek kétezer frt-ot
fizetett.

Ezenfelül még sok természetbeni szolgáltatás is terhelte a megszállás idején
a lakosságot.

Kiscenk községnek a gróf adott kölcsön 1500 frt-ot. 1810-ben visszafizetés

IV. A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARCTÓL A ‘48/49-ES FORRADALOMIG