A GYSEV vasútvonal^303 1876. jan. 2-án nyílt meg. A Győr és Sopron közötti
6 állomás közt ott volt pinnyei is. A mai Nagycenk-Hidegség állomás később
épült „Kis-Czenk” felirattal. Miután a két község 1893-ban egyesült, a két nagycen-
ki vasútállomás megkülönböztetése okából nevezték el a kiscenkit „Nagycenk-
Hidegség” -nek.
Érdekes még tudnunk, hogy a kőszegi vasút, amelyet Németkeresztúr
(Deutschkreutz) felé vezettek, az első elkészített tervek szerint Nagycenk-Hideg-
ség állomásról indult volna. A tervből semmi sem lett, mert Sopron ragaszkodott
az onnan való kiágazáshoz.
A postahivatal felállítása, ill. a postai szolgáltatás kezdete a szabadságharc
és az azt követő elnyomatás miatt néhány évet késett. 1851. ápr. 1-jétől Sopron
és Lövő között naponként kocsiposta közlekedett. Az első cenki postai pecsétet egy
1854-ben kelt levélen^304 találtuk, német felirattal, az év megjelölése nélkül. 1883-ban
már magyar nyelvű a pecsét.^305A postán távirat feladására csak néhány évtized múlva volt lehetőség.
1885-ben a főszolgabíró megkérdezte a község vezetőit, hogy hajlandó-e
a távírda-vonal felállításához hozzájárulni. A képviselő-testület így határozott:
„Tekintve a nyomott anyagi helyzetet, nem hajlandó.”^306 A következő 5-6 éven
belül mégis bevezetésre került, mert 1891-ben már állami távírdával egyesített
postahivatal működött a faluban.
Ez időtől a vasúti távírda-állomáson is lehetett állami és magántáviratot feladni.
A távbeszélő bevezetése további évtizedekig váratott magára.- aug. 31-én szólította fel a főszolgabíró a falut a telefon bevezetésére.
A határozat ismét elutasító:^307 „Nagy hasznát elismerjük. Tekintettel arra, hogy
a gyár azt hivatalos eljárásra díjtalanul rendelkezésre bocsátja, a telephonnak beho-
zatalát ezidőszerint nem kívánja, mivel az nagyobb megterhelést vonna maga után.”
Ekkor a járásban még csak Balfon és a cenki cukorgyárban volt telefon-
állomás (új készült Nagylózson). A cukorgyár már 2-3 év óta használt telefont,
de az közvetlenül a soproni postához volt kötve, amit a gyár épített ki. Telefonszá-
muk: „Sopron 233”.
A telefon bevezetésére így csak a két világháború közötti időben került sor.
az intelligencia. A legénység és munkásnép látogatja. Záróra után pedig
a lakosztályában kártyáznak.”
Az engedélyt nem vonták meg.
Hitelnyújtási és takarékossági szervezet első ízben csak e század elején ala-
kult a községben: Nagycenki takarék- és segélyegylet címen. Az alispáni jelentés
szerint az 1904-es és 1905-ös években a működők között szerepelt, de bővebb
híradás nincs róla.
7. MEGINDUL A KÖZSÉGBEN A VASÚT - ÉS POSTAFORGALOM
Régi rendelkezések szerint minden falu köteles a határán átvonuló megyei
utakat rendben tartani.
Később az ún. törvényhatósági utak már kivételt képeztek, de pl. két út is ve-
zetett Kópházára. „A két párhuzamos útnak törvényhatósági kezelésbe való fenn-
tartását a kereskedelmi miniszter indokoltnak nem tartotta,”^300 így a Nagycenk-
Kópháza közötti szakasz gondozása a két községre hárult, ezért gondozatlanabb
is volt (1907). Az újvasút tájékán a megrekedt kocsik gyakran csak segítséggel
keveredtek ki a kátyúból.
A község legfontosabb gondja és feladata a századforduló idején a Nagycenk-
Hidegség közti „vicinális út” karbantartása.^301 Bizonyára azért, mert közigaz-
gatásilag 3 fertőmenti település Cenkhez tartozott. A község nem rendelkezett
kavicsbányával, pedig arra „égetően szüksége” lett volna. Több alkalommal
is vásárolt kavicsbányát, 1899-ben Szécseny községben, 1904-ben Kiscenken
a Halom alatt, ahol sok kavicsot találtak. (1928-ban 1 szekér kavics 50 fillér). A köz-
ség 1931-ben ismét új bányát vett, akkor Nagycenki Emilnétől.
A közmunkák zöme az említett vicinális út karbantartására szolgált.
A déli vasútra vezető utat is kavicsozták, ahogy a dűlőutakat is (1900).
A földesúr a vámszedés jogáról egy 1890-es törvény alapján önként lemond-
hatott. A hidak, utak gondozását így a vármegye vette volna át. Széchenyi Béla
e jogról azonban nem mondott le, azt évi bérért kiadta, legutoljára - a század két
első évtizedében- a Kendöl-családnak. A vámszedés 1918-ban, Béla gróf halálakor
szűnt meg, ekkor tűnt el végleg a vámsorompó is a Soproni utca elejéről.
Az első autó a községben Széchenyi Béláé, 1910-ben.
Vasutak tekintetében szerencsés a község, mert két vasútvonal is épült
a közelében. A Déli vasút épült először^302 Szombathely felé, mely 1865. jún. 5-én
indult. Ez a vonal folytatása az 1847-ben átadott Bécs-Sopron vasútvonalnak.
Megindulása idején 3 vonatpár közlekedett rajta. Az állomáson magyar és német
felirat szerepelt. A kalauzok is eleinte osztrákok, és két nyelven kiáltották az állo-
mások nevét. Csak 1874-ben került le a német Zinkendorf felirat, és ekkor lett köte-
lező a magyar nyelv. (A vasút 1932. júl. 1-én került a MÁV kezelésébe.)
A déli állomás a kőszegi vasút megépítéséig (1908) igen nagy forgalmat bo-
nyolított le, a cukorrépa-szállításoktól eltekintve is. A szomszéd - ma burgenlandi
- terület községeinek lakói (Keresztúrról, Fülesről, Szabadbárándról, [Großwarasdorf]
stb.) - vasútjuk nem lévén - mind idejöttek.