II. BENÉPESEDÉS
1. Legrégibb lakók az ásatások szerint II. BENÉPESEDÉS
A község és környéke emberi letelepedésre a legrégebbi időben is alkalmas volt.
Az első telephelyeket a késői ásatások mutatták meg.^14
Őskori telepet tártak fel a Vízállóban 1904-ben. A cukorgyári gazdaság bérelte e
mocsaras területet, és nagymértékű lecsapoló munkálatokat végzett. Az árkolások
több helyen őskori telepet sejttettek, a Soproni Múzeum próbaásatásokat is végez-
tetett. A mocsaras lapályból mintegy 2 m magasságú, szigetszerűen kiemelkedő
terület őskori lakóhelynek kiválóan alkalmas lehetett.
Sok élésvermet is találtak. Ezekben rengeteg csont,- és cseréptöredék volt.
Emberi csontvázakon kívül sűrűn fordult elő a mocsári sertés és szarvas csontja.
Az edénydíszítések a kőkorra vallanak. Mellékletek híján a korszakot megállapíta-
ni nem tudták. Szórványosan későbbi – bronz,- hallstatt,- és római-kori - emlékek
is kerültek elő, így megállapíthatjuk, hogy e terület hosszú időn keresztül emberi
település lehetett.
A Kiscenk és Szécseny közti országúttól É-ra egy 3-4 m magas és 20-30 m
átmérőjű halom látható. A németek a II. világháborúban ágyúállást készítettek
a közepében. Kitűnt, hogy mesterséges domb, tehát - mint máshol is - valójában
őskori sírhalom. Hallstatt-kori lehet.
1901-ben a cukorgyár nagy tavakat ásatott. Ez alkalommal is különböző korsza-
kokból származó cseréptöredékek, két kővéső és állati csontok kerültek elő.
A réz,- és bronzkorból ránk maradt 6 db edényt 1936-ban a mostani Szt. Imre
utca 6. sz. alatti ház kertjében találták meg.
1957-ben is érdekes leletre bukkantak. A vasútállomási homokbánya fölötti
tetőn hallstattkori (i.e. I. évezred első fele) hamvasztásos sír került elő. Benne
egy urna és több kisebb edény, köztük egy ritka ikeredény is. Lehetséges, hogy itt
temetkezési hely volt, és a többi sír ettől nagyobb távolságra fekszik [Az autóút
építésekor a régészek alátámasztották].
Római korból származó leleteket is találtak.
Római kori kőépület kő,- és téglamaradványaival találkozhatunk a Szent An-
tal-kápolna melletti dombon. A régészek 1974-ben megállapították, hogy a római
korban kisebb méretű kőépület állott itt, mely egy nagybirtok központját képezte.
Az égett kövekből ítélve az épület valószínűleg tűz martalékává vált. A maradvá-
nyok közt található vas-salak arra utal, hogy a vas megmunkálásával is foglalkoz-
tak.^15
Az idősebb cenkiek - tévesen - kolostorromnak tartották a maradványokat.
Találtak római korból származó temetőt is.^16 A Szőlőkalja-dűlőben vízvezető
árok ásása közben - 1966 nyarán - tíz római kori téglakoporsó került elő, bennük
koponyákkal, edényekkel. Volt köztük gyermek,- és női sír is, tehát római családok
is éltek itt. A leleteket a győri múzeumba vitték. Egy 60 X 60 cm-es fedlapot a köz-
ségben is őriznek.
Régi római pénzekkel teli fazekat is ástak ki a földből 1787-ben.^17- Kővéső (Kőkor vége)
kb. i.e. 3500 év - Pohár (Rézkor vége)
L. 2. sz. - Római téglasír, i. u. 2-3. század
A leletek színhelye: 1. Vízálló, 2-3. Szent Imre u., 4. MÁV vasútállomás,- Szőlők alatt, 6-7. Kossuth Lajos u.
4. Hallstatt kor (Korai vaskor )
i.e. 7. sz. - Avar kor, i.u. 8. század
- Bronz övdíszek és római pénz az avar sírból
- Pohár (Rézkor vége, Péceli-Bádeni kultúra)
i.e. kb. 2100-