a nem piacgazdaságokkal, amelyek nem tartották tiszteletben az emberi jogokat.
Aztán Oroszország Vlagyimir Putyin elnök vezetésével ismét
fenyegetéssé vált.
Moszkva rövid ideig tartó nemzetbiztonsági prioritásként való leminősítése Washington
számára szokatlan, mivel az amerikai bürokrácia ténylegesen alkalmazkodott ehhez a
változáshoz.
Amilyen ritka, hogy egy fenyegetést kivesznek a nemzetbiztonsági stratégiából, még
ritkább, hogy a külpolitikai tisztviselők egyetértenek ebben a kivonásban.
A legtöbb transznacionális fenyegetés idővel változik, de ritkán tűnik el.
- Az 1987-es stratégia a terrorizmust kiemelt nemzetbiztonsági problémaként
kezelte. Ez a fenyegetés az 1990-es években is fennállt és a 9/11-es támadások
után a sor elejére ugrott.
A "terrorizmus elleni globális háború" két évtizede után azonban úgy tűnt,
hogy az amerikai tisztviselők a dokumentumokban és a közbeszédben
sikeresen leértékelték a fenyegetést.
Aztán a Hamász 2023. október 7-én Izraelben elkövetett szörnyű
támadásai ismét prioritássá tették.
A technológiai innováció, például az újfajta fegyverek megjelenése, újabb kihívást jelent a
stratégáknak a nemzetbiztonsági prioritások kezelésére irányuló erőfeszítései számára. A
nukleáris és ballisztikus rakétatechnológiák elterjedése például szükségessé tette annak
teljes körű újraszámlálását, hogy mely országok vagy csoportok jelentenek komoly
kockázatot.
➕ Ahogy a tömegpusztító technológiák megszerzésének akadályai
csökkentek, a listára nemcsak a nagyhatalmak (Kína, Oroszország), hanem a
kisebb államok (Irán, Észak-Korea), sőt a nem állami szereplők (Iszlám Állam,
Houthik) is felkerültek.
➽ Kik ezek a jemeni hutik? Szembeszálltak az USA-val, Izraellel, Szaúd-Arábiával és
"bosszút" ígérnek. Fontos tudásanyag!
A kihívás azonban sokkal mélyebbre nyúlik. Az új technológiákkal új erőforrások válnak
kritikussá és a korábban létfontosságú erőforrások gyakran elveszítik jelentőségüket.
Egy évszázaddal ezelőtt a szén és a kőolaj elhelyezkedése játszott
szerepet abban, hogy az államok hogyan vívtak háborúkat; ma már a
kobaltot és a lítiumot nevezik "kritikus ásványkincseknek" és egyes
elemzők attól tartanak, hogy az értük folytatott verseny háborúkat indíthat
el.