megvált. Légy, ami voltál, aminek lenned kell, amiről soha nem volt szabad
elfeledkezned. Légy gyűlölt, és ne gyűlölj. Légy kigúnyolt, és ne védekezzél.
Sámson Németország! Szemed vak, homlokod csupasz. Fordíts tekinteted
magadba, és titáni erődet fordíts magad ellen. A föld tartóoszlopait nem fogod
széttörni, az ítélkezés nem a tied. Hajtsd a filiszter malomkerekét, és énekeld Isten
dalát.
Ahasvérus Németország! Nincs hatalmad meghalni. Német lábak tapossák a
földet, és otthont keresnek. Keserű kenyeret eszel, és a hazád nem lesz a te hazád.
Az idegen ajtóktól elüldöznek fáradt szemeid tompa tekintete miatt.
Óh, Németország! Szeretve balga vakságodban, tízszeresen szeretve Isten-felejtő
tévelygéseidben és bűneidben, tízezerszeresen szeretve szégyenteljes
szenvedéseidben, mit tudsz a sorsodról? Mit tudsz arról, hogy a szellemed miatt
létezel, a szellemed miatt, amit nem ismersz, mert elfelejtetted és megtagadtad.
Védd magad! Saját magad miatt nem szabad meghalnod és nyugodnod. Le vagy
tartóztatva, elbuktál, és ha az emberek kezei elengednek, Isten kezébe hullsz.
Mi, akik nem vagyunk forradalmár lelkületűek és nem csináltunk forradalmat, kaptunk
egyet ajándékba, mi, akik nem születtünk a politizálásra, akik hitetlenül és
meggyőződés nélkül játszottunk a politikával és a világhatalommal, kudarcot
vallottunk, mi, akik nem földi jóra vagyunk teremtve, hagytuk magunkat elkápráztatni
és elkábítani, jóllakottá és butává lettünk, belépünk most a nagy forradalom száz
évig tartó szegénységének a birodalmába. Nem azért, hogy elnyerjük a boldogságot,
hanem azért, hogy beteljesítsük a törvényt, az újjászületés, a megújulás és a lélektől
való áthatottság törvényét.
A bosszúállás forradalma nem méltó hozzánk.
A jólét forradalma tévedés és mellékes dolog.
A felelősség, az emberi méltóság, a jellem és a szellem forradalma van elrendelve és
kiosztva ránk.
Ebben összefonódnak a társadalmi berendezkedés és a szellemi törekvések. Az
intézmények szellemi beállítódás nélkül nem maradandóak. Átcsapnak az
ellentétükbe. Az orosz kommunizmusból tatár oligarchia lesz. A szellemi törekvések
viszont nem tudnak érvényesülni intézményesülés nélkül, és játékos utópizmusban
(valóságidegen világjobbításban) végződnek.
"Amit átélünk, és megvalósítunk, az a folyamatosan
lobogó világtűz örökkétartó élesztésének a része,
amely megolvasztja az anyagot azért, hogy
felszabadítsa a szellemet.” (1919. június)