De vajon valóban létrejöhet-e egy új nagy alku? Aligha.
Trump alkukötési megközelítése a pénznyereséget és a helyzeti előnyöket helyezi
előtérbe az átfogó, hosszú távú megoldásokkal szemben.
A megállapodásokról alkotott felfogása tranzakciós jellegű és hiányzik belőle a jaltai
léptékű szerződéshez szükséges vízió. Ez azonban nem kizárólag Trumpról szól.
A jaltai-potsdami megállapodások egy globális háború hamvaiból születtek, a győztes
hatalmak közösen számolták fel a világuralom kihívóját.
Ez a példátlan együttműködés adta meg a szövetségeseknek a világrend alakításához
szükséges erkölcsi és politikai tekintélyt.
A jelenlegi konfliktusok intenzitása ellenére, különösen Ukrajnában, helytelen azokat egy
világháborúval egyenlővé tenni. A bolygó nagy része úgy tekint a mai összecsapásokra,
mint a hidegháborút teljesen lezárni képtelen hatalmak közötti belső vitákra. Bár a
szimpátiák eltérőek, a legtöbb nemzet inkább a pálya szélén marad, minimalizálva saját
kockázatait és költségeit.
Ráadásul a nyugati értelemben vett „világrend” fogalma egyre
inkább veszít jelentőségéből.
- Évszázadokon keresztül Európa, majd később az északi félteke nagyhatalmai
szabtak meg szabályokat, amelyek fokozatosan az egész bolygóra kiterjedtek. - De ahogy a nyugati hegemónia csökken, ezek a szabályok már nem találnak
egyetemes visszhangra. - A globális Dél és Kelet felemelkedő hatalmai nem szívesen veszik át a globális
vezetés köpenyét. Ehelyett saját érdekeik védelmét helyezik előtérbe sajátos
kontextusokban, visszhangozva Trump tranzakciós megközelítését.
G20-csúcstalálkozó 2017. július 7-én Hamburgban, Németországban.
© Matt Cardy / Getty Images