Kína meggyőző példát kínál.
Bár Peking gyakran javasol globális kezdeményezéseket, ezek gyakran széleskörű, törekvő
nyilatkozatok, amelyekből hiányoznak a részletes végrehajtási tervek.
Kína elvei belső koherenciával rendelkezhetnek, de globálisan nem tudnak vonzerőt nyerni.
Ugyanez vonatkozik más, egyedi kulturális és politikai hagyományokkal rendelkező
nagyhatalmakra is. Ahogy növekszik a befolyásuk, úgy csökken a külső szabályoknak való
megfelelési hajlandóságuk.
Ez az elmozdulás nem szünteti meg az együttélés kereteinek szükségességét.
A jövőbeni nemzetközi kapcsolatok azonban valószínűleg
inkább a BRICS+ rugalmas, informális struktúrájára fognak
hasonlítani, mint a merev, kötelező érvényű megállapodásokra.
Ez a modell elismeri a közös érdekeket anélkül, hogy szigorú
kritériumokat vagy jogi kötelezettségeket írna elő.A szövetséges vezetők jaltai (krími) konferenciája (1945. február 4-11.)
Lehetséges-e egy új „jaltai” megállapodás Oroszország és a Nyugat
között?