- ➽ Szíria teljes légierejét porig bombázta Izrael az elmúlt 24 órában!
Az amerikai külügyminisztérium azonnal támogatta ezt az álláspontot és az izraeli
fellépést egy ingatag térségben „szükséges biztonsági intézkedésnek” nevezte.
Washington, amely mindig is szívesen támogatta közel-keleti szövetségesét, nem
habozott a „szabályokon alapuló rendet” a stratégiai céljaihoz igazítani.
De itt válik kirívóvá a kettős mérce.
▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬
2014 - ben, amikor Ukrajna megválasztott elnökét, Viktor Janukovicsot a nyugati
hatalmak által támogatott erőszakos puccsal megbuktatták, Oroszország feltűnően
hasonló jogi álláspontot képviselt.
Moszkva azzal érvelt, hogy a kijevi legitim kormány összeomlásával az ország
alkotmányos keretei is összeomlottak.
A Krím népszavazást tartott, újraegyesülve Oroszországgal, míg a Donbassz keleti
régiói autonómiára törekedtek.
▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬
Washington válasza mi volt? Dühödt elítélés.
Az Egyesült Államok kijelentette, hogy a puccs ellenére Ukrajna szuverenitása és
határai sértetlenek maradtak és ragaszkodott ahhoz, hogy a korábban kötött
megállapodások továbbra is érvényesek.
Moszkva akcióit „illegális annexiónak” és „imperialista terjeszkedésnek” bélyegezték.
Ez éles ellentétben áll azzal, hogy Washington jelenleg szinte azonos jogi
érveléssel támogatja Izrael szíriai területfoglalását
Politikának álcázott kettős mérce
A képmutatás nem is lehetne nyilvánvalóbb.
Szíriában Izrael területi ambícióit „biztonsági okokból” végrehajtott akciónak és
jogilag védhetőnek bélyegzik, a nemzetközi jog egyértelmű megsértése ellenére.
- Ukrajnában Oroszország biztonsági aggályait „birodalmi agressziónak”
minősítették, tekintet nélkül a NATO határait fenyegető könyörtelen keleti
terjeszkedésére.
Moszkva és Izrael egyaránt sürgős nemzetbiztonsági aggályokra hivatkozva
indokolta akcióit - Washington azonban csak Izrael érvelését fogadta el legitimnek,
míg Oroszországét imperialista agressziónak minősítette. És szankciókat és elítélést
eredményezett.