nemlétével. (Mivel ma is évente 3 cm-rel távolodik égi kísérőnk,
egyszer ez a nap el is fog jönni, bár lehet, hogy mi akkor már nem
létezünk, vagy nem ezen a bolygón.) Tehát a földi élet alakulására
ilyen szempontból is fontos hatása volt holdunknak.
Szintén ilyen fontos következménye a Hold jelenlétének, hogy stabil,
23°-os szögben dől el a Föld forgástengelye nap körüli pályasíkjához
képest. Talán nem tűnik fontosnak, de a Hold nélkül bolygónk, mint
egy keljfeljancsi, össze-vissza bukdácsolna az űrben. Égi kísérőnk
azonban „kordában” tart minket, keringésével, gravitációjával. Az
élővilág fejlődéséhez, az evolúcióhoz stabil, állandó klíma kell, amihez
alkalmazkodhat az ökoszisztéma. Így ma stabil égöveket tudhat
magának bolygónk, ahol állandósulhatott a növény és állatvilág. Egy
folyton bukdácsoló Földön mire kialakulhatna egy adott területen az
adott égövre jellemző ökoszisztéma, a tengely kaotikus dőlései miatt
már meg is változna az éghajlat, és az addig életképes élővilág
kipusztulna. Mire viszont a megváltozott körülményekhez
alkalmazkodó flóra és fauna kifejlődhetne, megint csak borulna
minden egy újabb éghajlatváltás miatt. Tehát a stabil forgástengely
és alacsony, stabil dőlésszög létfontosságú feltétele a stabil
ökoszisztéma, és az értelmes élet kialakulásának.