robbanások) hullámai esetén is csak az atommagok méretének piciny
töredékét jelentik. E kicsiny hatás miatt a gravitációs hullámok észlelése
óriási kihívás, és rendkívüli pontosságú technológiát igényel.
A gravitációs hullámok észlelése nemcsak Einstein elméletének ad végső
megerősítést, de általa a csillagászat és az asztrofizika forradalmi eszközt
nyer. Minden tudást, amit az emberiség valaha is gyűjtött a Naprendszeren
kívüli világról, különféle hullámhosszú fényhullámok megfigyelésével –
távcsövekkel, rádióantennákkal, röntgenteleszkópokkal – szereztük meg. A
gravitációs hullámok észlelése új “érzékszervet” ad az emberiségnek,
amivel a világegyetem titkait megismerheti, kutathatja és megértheti.
A történelmi erőfeszítés 2015 őszén elérte célját. A világ legérzékenyebb
gravitációshullám-detektorai, az Egyesült Államokban található Laser
Interferometer Gravitational-wave Observatory (röviden LIGO) két
interferométere múlt év szeptember 14-én, minden előzetes várakozást
felülmúlóan hamar jelezték két távoli, összeolvadó fekete lyuk
gravitációshullám-jelét. Az észlelésre az első LIGO érzékelők nagyszabású
továbbfejlesztését követően, az ún. Advanced LIGO program keretében
került sor.
A felfedezést a LIGO érzékelőkkel dolgozó LIGO Scientific Collaboration
(LSC) nemzetközi együttműködés kutatói – az adatok és eredmények
többhónapos kiértékelése után – február 11-én jelentették be.
Magyarországon a bejelentésre a Magyar Tudományos Akadémia
épületében került sor, ahol az együttműködést annak magyar tagjai
képviselték. A felfedezésből a magyar szakemberek is kivették a részüket, a
LIGO érzékelők műszeres fejlesztésétől, a detektorállomásokon és távolból
is végzett műszakfelügyeleten át, az adatok kiértékelésén és a források
modellezésén keresztül, a felfedezett jel és forrás tulajdonságainak
vizsgálatáig, megvitatásáig, és írásba foglalásáig. Munkájuk eredményeként
és elismeréseként, a felfedezést közlő szakcikk mintegy 1000 szerzője
között, kilenc magyar kutató is társszerzőséget kapott.