hogy ki élő és ki nem az. Ennél is jobbá tenni a
megkülönböztetést – hogy az a néhány hiba is megszűnjön –
költséges dolog volna. Ha utilokat számolunk, akkor nem az a jó
kérdés, hogy „Miért vesztegetjük el az adófizetők pénzét?”,
hanem ez: „Mi az adófizetők pénzének elvesztegetésében a
megfelelő összeg?” Stigler szavainak átfogalmazásával: ha a
kormányod nem pazarló, akkor túl sok időt fordítasz a
kormányzati pazarlás elleni küzdelemre.
Még valami Istenről, és ezzel a végére értünk –
megígérem
Blaise Pascal az elsők között gondolkodott tisztán a várható
értékről; a szerencsejátékos Antoine Gombaud (az állítólagos De
Méré lovag) bizonyos kérdéseitől indíttatva 1654 első felében
Pierre de Fermat-val levelezett, hogy megértse, milyen összegű
fogadás hozna hasznot hosszú távon, ha sűrűn megismétlik, és
milyen összegből adódna tönkremenés. Mai megfogalmazásban
szerette volna megérteni, hogy milyenfajta fogadás adna pozitív
várható értéket és milyen adna negatívat. Általában ezt a Pascal–
Fermat-levelezést tekintik az első jelnek a valószínűségszámítás
létrejöttére.
- november 23-a éjszakáján Pascal mint már vallásos
hitbe fordult ember megrázó misztikus tapasztalatokat élt át, és
azt legjobb tudása szerint így öntötte szavakba:
TŰZ