Ez csupán matematikai megfogalmazása egy általad már
ismert elvnek: minél gazdagabb vagy, annál nagyobb kockázatot
vállalhatsz. Az eddig vizsgált fogadás hasonlít a pozitív várható
hozamú kockázatos befektetésekre: ha sok ilyen vállalkozásba
mégy bele, akkor időről időre talán nagyot buksz rajtuk, de
hosszú távon meg fogja érni. A gazdag ember, mivel elég
tartaléka van az ilyen veszteségek átvészelésére, befektet és
gazdagszik; a nem gazdagok maradnak, ahol voltak.
Egy kockázatos befektetésnek még akkor is lehet értelme, ha
nincs pénzfedezeted a veszteségek kiegyenlítésére – feltéve, hogy
van megfelelő menedéked. Egy bizonyos piaci lépés 99%-os
eséllyel millió dolláros nyereséget hoz, 1%-os eséllyel 50 milliós
veszteséggel járhat. Meg kell-e tenned ezt a lépést? Pozitív a
várható értéke, vagyis jó stratégiának látszik. De lehet, hogy
bakot lősz egy ekkora veszteség lenyelésével – különösen azért,
mert a kis valószínűségeket hírhedten nehéz megbecsülni.[^109 ] A
profik az ilyen lépésekre azt mondják, hogy „aprópénzt felkapni
egy úthenger elől” – legnagyobbrészt kis pénzekhez jutsz, de elég
egy apró megcsúszás, és máris ott fekszel kinyújtva.
Akkor hát mit teszel? Az egyik stratégia: minden erővel addig
gyarapodni, amíg már elég sok lekötött tőke birtokában
megteheted ezt a kockázatos lépést, de vagy százszoros
méretarányban. Most már nagyon valószínű, hogy 100 millió
dollárt nyersz tranzakciónként – pompás! És ha elkap az
úthenger? Akkor buktál 5 milliárdot. Kivéve, ha nem – mert a
világgazdaság az egymásra utaltság mostani korszakában csak
egy roskatag faház, rozsdás szegektől és drótoktól összetartva. Ha