Jordan Ellenberg - Hogy ne tévedjünk - A mindennapi élet rejtett matematikája

maguk nagyobb varianciájával valószínűleg többet hoznak – de a
dolog sokkal rosszabbul is elsülhet.
Megküzdeni a varianciával: ez az egyik legnehezebb feladat a
pénzzel való gazdálkodásban, ha a nevén nevezzük, ha nem. A
variancia miatt törekszenek a kockázatot csökkentő
befektetésekre a nyugdíjalapok. Ha minden pénzed olaj- és
gázrészvényben fekszik, akkor elég egy nagy megrázkódtatás az
energiaszektorban, és bottal ütheted a nyomát. De ha a pénz felét
a gáziparba fekteted, a másik felét meg a technológiai iparba,
akkor az egyik köteget ért nagy mozgásnak nem kell
szükségszerűen átterjednie a másikra; akkor ez egy kisebb
varianciájú befektetésállomány. Szeretnéd, ha a tojások több
szakajtóba kerülnének, sok szakajtóba, s pontosan ezt teszed, ha
egy hatalmas indexkövető alapba fektetsz; az szétosztja a
befektetéseit az egész gazdaságban. A következetesebben
gondolkodó gazdasági önképző könyvek, például Burton Malkiel
kötete, az A Random Walk down Wall Street (Bolyongás a Wall
Streeten) szereti ezt a stratégiát; unalmas ugyan, de működik. Ha
a nyugdíjtervezés izgalmas...
A részvények, legalábbis hosszú távon, átlagban rendszerint
egyre értékesebbek lesznek, más szóval a részvénypiacon
befektetni pozitív várható értékű lépés. Ami a negatív várható
értékű fogadásokat illeti, ott ellentétébe csap át a számítás: az
emberek utálják a biztos veszteséget – legalább annyira,
amennyire a biztos nyerést szeretik. Itt tehát nagyobb
varianciára törekszel, nem kisebbre. Senkit sem látsz a
rulettasztal mellett pökhendien mindegyik számra zsetont