Most képzeld el, hogy te vagy Filippo Brunelleschi: ott állsz aprérin, előtted a vászon a festőállványon, és fested a sínpárt.[^115 ]
Az egyik szál legyen R 1 , a másik R 2. Mindkét szál egyenesnek
látszik majd a vásznon. És ahogyan a vászon pontjainak
egyenesek felelnek meg a térben, a vászonra festett
egyeneseknek térbeli síkok. Az R 1 -nek megfelelő P 1 síkot azok az
egyenesek rajzolják ki, amelyek a sínszál pontjait kötik össze a
szemeddel. Más szóval, ez az a sík (az egyetlen), amelyikben
benne van a szemed és a sínszál is. Az R 2 -nek megfelelő P 2 síkban
meg benne van az R 2 és megint csak a szemed. A két sík egy-egy
egyenesben metszi a vásznat; az egyiket L 1 -nek fogjuk nevezni, a
másikat L 2 -nek.
A két sínszál párhuzamos. De a két sík már nem. Hogyan is
lehetnének párhuzamosak? A szemedben találkoznak, a
párhuzamos síkok meg sehol sem metszik egymást. A nem
párhuzamos síkok viszont egyenesben metszik egymást. Most ez
az egyenes vízszintes, a szemedből indul ki, és a sínszálakkal